Ritka az olyan formába öntött keresztény üzenet, amely a befogadás fontosságára is felhívja a figyelmet. Amely nem leplezi, hogy az evangélium meghallása csak az első lépés, utána következik az igazi munka, az önátadás voltaképp élethosszig tartó gyakorlása. Az Élők földje nem tagadja ennek az útnak a küzdelmes valóságát, de tartózkodik a drámai felhangoktól. Távol áll tőle mindenféle dogmatika és didaktika, ugyanakkor közel áll hozzá minden, ami emberi. A kézre álló, szívhez szóló és olykor szívbe markoló kötet az életünk minden jó és kevésbé jó részletének és teljes valóságának megélésére, vállalására, magunkhoz ölelésére hív.
Ahogy két korábbi elődje, a most hetedik kiadásban kapható Áldáskönyv és az ötödik kiadásban megjelent Remény s ég, ez a kötet is tarisznyánkba teszi a „megszokott” gazdag lelki útravalót, de mellé tesz még néhány új színt, szempontot is.
A legfrissebb áldáskönyv fejezetei tematikusan haladnak az év kitüntetett eseményei, ünnepei mentén, a jeles évfordulók hangsúlyai azonban egész mások, mint más ünnepi kiadványoktól, például a ballagókönyvektől megszokhattuk. A kötet beszélője a „lírai énnél” több, különleges beleérző képességgel bír. Mintha minden korosztály nyelvén tudna szólni; mintha ugyanúgy tudna lázadó, mint bölcsen elfogadó szívvel érezni; mintha egyszerre volna beszélő és hallgató, megálló és úton lévő, lelkesítő és csendesítő. Mintha a mindent tudó és mindent érző Valakinek a szószólója lenne…
Aki hallotta már a szerzőt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének tanszékvezető docensét előadást tartani olyan „száraznak” tetsző témáról, mint az Ószövetség laikusok számára valamely nehezen értelmezhető fejezete, bizonyára nem lepődik meg ezen a közvetlen, áradó és gyönyörködtető előadásmódon. A Varga Gyöngyi előadásaiban és írásaiban felfedezhető ihletettség teljességgel magával ragadja a hallgatóját-olvasóját. Önmagában már az is figyelemre méltó, hogy áldáskönyvével nagyon sok (nem csak evangélikus, nem csak egyházi!) embert meg tudott szólítani. Erre a hangra, úgy tűnik, szomjas a világ.
De milyen ez a hang? Tagadhatatlanul női(es). Az embernek a hagyomány szerint az ihletettséget, a pünkösdi lángot adó Szentlélek (teológiailag igazolhatóan) a női minőséggel rokon. Ez a hang életre, életbe hív. A földön két lábbal állásra, ugyanakkor a szüntelen elemelkedésre és rácsodálkozásra, életalakító leleményre, derűlátásra. Teljességigényre a hétköznapokban, ugyanakkor a megelégedés gyakorlására. Ez a könyv a jelenbe, jelenlétre hív. Szembenézésre, számadásra és újrakezdésre. Bánat és veszteség megtapasztalására, az öröm, a siker, a vágy megélésére, a hála benső munkálására.
A szavak mellett mesélnek a „kamera mögött állónak”, a könyv illusztrálójának az érzékenységéről hírt adó életképek is. Ebben a kis könyvben úgy kap helyet a nagyság tisztelete, a tágas horizont folyton szemlélésének vágya, ahogyan a „kis semmiségek” észrevételének valósága. A látszólag jelentéktelen dolgok „az élet sóját”, ízt, színt, a világban élőnek pedig érzékelő, beleérző lehetőséget és számtalan életérzést adnak. Az Élők földjében úgy van jelen az ujjongó életöröm, a táncos kedv, ahogyan a rend szeretete, az önfigyelem és az önfegyelem fontossága. Szavai élők és éltetők, a könyv lapjain az áldáskérés – „söpörj végig rajtunk lélekszeleddel!” (187. oldal) – ható erővé lesz.
Varga Gyöngyi: Élők földje. Luther Kiadó, Budapest, 2019. Ára 1890 forint.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 19–20. számában jelent meg 2019. május 19-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.