– Mi vezette a pedagógusi hivatáshoz?

– Édesanyám gyógypedagógusként dolgozott, állami gondozott gyermekekkel foglalkozott. A rábízottakat nyaranta táborozni vitte. Ilyenkor a testvéremmel együtt mi is vele mentünk. A táborban ugyanúgy kezeltek minket, mint a többieket, így gyorsan és könnyen közel kerültünk a gyermekekhez. Nagyobb koromban már segítőként vettem részt a táborokban, majd a nevelőket is helyettesítettem. Édesanyám által belenőttem a gyermekekkel való foglalkozásba.

– Édesapja evangélikus lelkész volt. Bizonyára egyértelmű volt az ön számára, hogy evangélikus iskolában akar tanítani.

– Korábban nem egyházi iskolában tanítottam, de mindenképpen egyházi, azon belül is evangélikus intézményben szerettem volna dolgozni. Ha valaki a hitben járást komolyan gondolja, akkor nemcsak a tananyagot szeretné átadni, hanem életével és szolgálatával misszionálni is akar. Az vezetett az iskolaváltáshoz, hogy itt lehetőségem van kiteljesedni, azaz a vallásos tanári létet képviselni.

– Miként jelenik meg mindez, miközben tanít?

– Irodalomórán ez nagyon könnyű, hiszen számos evangélikus híresség műveit tanítjuk. Nemcsak arra térek ki, hogy ki volt evangélikus, hanem azt is elmondom, ha egy író református vagy katolikus volt. Arra is törekszem, hogy a gyermekek rádöbbenjenek, mit jelent egyházi iskolában tanulni. Ehhez nagyon jó példa, ha belegondolunk, hogy a debreceni református kollégiumban mennyi nagy költőnk, írónk nevelkedett. Nyelvtanórán nemegyszer bibliai szállóigéket választok a mondatelemzéshez, vagy ha szóképekről beszélünk, akkor a Zsoltárok könyvéből és az Énekek énekéből keresünk példákat. A németóra is számos lehetőséget nyújt. A németországi városok tanulmányozása közben megkeressük, hogy Luther mely városokban fordult meg. Vallom, hogy bele lehet csempészni a Biblia üzenetét a tanórákba, csupán a hozzáálláson múlik, hogy ki akarom-e tágítani a tananyagot.

– Mennyire nyitottak a tanulók az igei üzenetre?

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium abban is speciális, hogy itt a gyermekek bele tudnak nőni az egyházi gondolkodásba. Mivel nálunk már az óvodától kezdve megismerhetik a fiatalok az egyház tanítását, egy idő után már nem lepődnek meg azon, hanem természetes számukra, ha a tanórán egy zsoltárvers is elhangzik. Felső tagozatos általános iskolásokat és gimnazistákat is tanítok. Ha új osztályt kapok, a diákokkal való első találkozásomkor és az első szülői értekezleten is a bemutatkozáskor elmondom, hogy evangélikus vagyok. Így mindenki tudja, hogy lelki értelemben mire számíthat tőlem.

– Miért jó evangélikusnak lenni?

– Mivel beleszülettem az evangélikusságba, és sohasem próbáltam ki, hogy milyen más felekezetűnek lenni, így nagyon nehéz a kérdés. Természetesen vannak ismereteim a többi felekezet tanításáról, voltam többek között református, baptista, ortodox istentiszteleteken is, de nem éltem az ő hitüket. Nap mint nap öröm megélnem, hogy Luther tanai azt képviselik, amit én is gondolok: vissza a Bibliához! Luther szavai ma is korszerűek. A lutheri elvekkel teljes mértékben egyet tudok érteni, számomra nagyon jó és fontos alapot, kiindulást jelentenek az életemhez. Emellett meghatározó számomra az a nyitottság más felekezetek felé, melyet evangélikus egyházunk képvisel. Öröm látni, hogy egyházunk vezetésének részéről sem csupán szlogen, hogy legyünk nyitottak, hanem komolyan gondolják az ökumenét. Jó, hogy úgy tudunk nyitni kifelé, hogy közben képesek vagyunk másoktól tanulni, a jó gyakorlatokat meglátni és azt magunknál is alkalmazni.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 49–50. számában jelent meg 2019. december 15-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.