A konferencia megnyitóján Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kiemelte: a vallásszabadság törvényének életbeléptetése nem volt egyszerű folyamat, amely ugyanakkor első lépés volt a mai értelemben vett egyéni vallásszabadság megfogalmazásához. Továbbá kiemelte, hogy a 16. századi Erdély olyan ország volt, amely befogadta az Európa más tájairól vallási nézeteik miatt elűzötteket.

Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka köszöntőbeszédében elmondta, hogy a vallásszabadság törvényének kihirdetésétől számítja az unitárius egyház is az intézményi fennállását. A főgondnok hozzátette, a 450 évvel ezelőtt megfogalmazott határozat többek között abban is egyedi, hogy nem politikai érdekből, hanem a Szentírás egyetemes igazságából – „a hit Isten ajándéka” – merítette megalapozását.

Tőkés László hangsúlyozta, kiemelt jelentőségű, hogy a magyar Országgyűlés ünnepi határozatba készül foglalni jogelődjének, az Erdélyi Országgyűlésnek az 1568-as, lelkiismereti és vallásszabadságot biztosító rendeletét. A képviselő beszédében annak közbenjárását szorgalmazta, hogy Bukarest is hasonlóképpen cselekedjen.

„Kellő szerénységgel, de ugyanakkor egy uniós régió jogos büszkeségével állapíthatjuk meg, hogy ez a korszakos fontosságú törvény egyszerre tekinthető kimagasló transzilvánikumnak és hungarikumnak, ezzel együtt pedig európai és univerzális értéknek, amely méltó arra, hogy bekerüljön az UNESCO szellemi értéktárába” - fogalmazott a képviselő.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság, a saját vallási, etnikai és kulturális identitáshoz való jog biztosítása sohasem tekinthető végleges állapotnak. Mindenkor meg kell harcolni érte - húzta alá.

„Még egészen közel állunk azokhoz az időkhöz, amikor Ceaușescu diktátor Romániájában s benne Erdély földjén a nacionálkommunista ateizmus nevében lábbal tiporták a vallási, az egyházi és a kisebbségi jogokat. Ez a sötét korszak mind a mai napig visszakísért a vallási béke és a tolerancia szülőhazájában” - fogalmazott.

A keresztény Európának, az Európai Uniónak és tagországainak, keresztény egyházaink ökumenikus közösségének együttes kötelessége és hivatása síkra szállni a lelkiismereti és vallásszabadságért - jelentette ki Tőkés László.

A köszöntőbeszédek után Molnár Lehel, a Magyar Unitárius Egyház fő levéltárosa a vallásszabadság törvénye kihirdetésének történelmi hátteréről és körülményeiről beszélt.

Gyerő Dávid, az egyház főjegyzője ismertette a dr. Varga Attila alkotmánybíróval közösen előkészített előadást, amely az Európában alapjogként felfogott vallásszabadság kérdéseit taglalta, rámutatva arra, hogy mekkora utat tett meg a vallásszabadság eszméje a 450 évvel ezelőtti kihirdetésétől a jelen állapotig. 

Végül dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi oktató, dékánhelyettes, valamint Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész a vallásszabadság eszméjének fejlődéséről és történelmi hátteréről tartott előadást.

A konferenciát Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hozzászólása zárta. Winkler reményét fejezte ki, hogy az EU számos nehéz, megoldandó kérdés ellenére képes lesz megújulni. A kelet-nyugati, észak-déli ellentéteket fel kell váltania az együttműködésnek, ezért a 450 éves tordai vallásbéke is a türelmet és elfogadást kéri.  

A konferencia után egy, a tordai vallásbékét bemutató kiállítás nyílt az Európai Parlamentben. A megnyitón Mairead McGuinness, az Európai Parlament alelnöke, ír néppárti képviselő a tordai ediktumot értékelve rámutatott, hogy miközben mind a mai napig vannak olyan vélemények, amelyek a vallás kérdését ki akarják vonni a közéletből, az erdélyi törvényhatározat megmutatta, hogy a tolerancia szellemében lehetséges a vallási ellentétek meg- és feloldása.

Az eseményen Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója átadta az EP alelnökének azt a dokumentumot, amelyben az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak indítványozzák, hogy az Európai Parlament (Magyarország Országgyűlése és Románia Parlamentje mellett) kiemelt jelentőségű értékként ismerje el a tordai vallásbékét, elfogadásának napját, január 13-át pedig nyilvánítsák a vallásszabadság európai napjává.

Az alkalom után Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész az InfoRádiónak elmondta, hogy Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot. Ennek értelmében mindenki azt a vallást gyakorolhatta, mely a hitével megegyezett, ezzel gyakorlatilag a szabad vallásgyakorlást fogalmazták meg. „A szabad vallásgyakorlás eszménye egy olyan érték, amely nem csak Erdélyben és nem csak a magyarság szempontjából, hanem az európai értékrend szempontjából is alapvető jelentőségű” – mondta Rácz Norbert Zsolt. Hozzátette, ezért is tartották fontosnak, hogy az Európai Unió egyik központjában, Brüsszelben is megemlékezzenek erről. „Azt gondolom, hogy azok az üzenetek, melyeket az egyházak megfogalmaznak, egyetemesek és az idő felett állnak” – mondta Rácz. Hozzátette, az egy másik kérdés, hogy az egyházak mennyire képesek hatékonyan megfogalmazni az üzeneteiket a mindenkori jelenben. Az unitárius lelkész kiemelte: az egyház erejét az mutatja, hogy az üzenetét menyire tudja továbbítani. Rácz Norbert Zsolt arra reagálva, hogy miként maradhatnak fenn a történelmi egyházak a mai korban, azt felelte: nem csak az a lényeg, hogy reagál a körülötte lévő világra az egyház, hanem az is, hogy milyen „belső maggal rendelkezik.” Szerinte ha ez a hitalap erős, akkor bármifajta (vallási, társadalmi vagy politikai jellegű) külső nyomást kibír az adott egyház. „Ha viszont ez a mag már nem látszik meg világosan, akkor a külső támadások vagy a külső hatások természetszerűleg átalakítják az adott közösség életét” – tette hozzá.

A hanganyag itt hallgatható meg.