A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör múlt csütörtöki összejövetelén Csizmadia László építész tartott előadást a pápai evangélikus templom műszaki történetéről, építészeti érdekességeiről az evangélikus látogatóközpontban, Polgárdi Sándor esperes igei köszöntőjét követően. Az előadó áttekintést adott Pápáról a reformációtótól a 20. századig, majd a helyi lutheránus templomot építészetileg jellemezte, valamint ismertette a megkezdett felújítási munkákat és a Lutheránus sziget fejlesztési elképzeléseit.

Kezdetben a lutheránusok imaházban tartották istentiszteleteiket. A város földesura, Eszterházy Károly egri püspök 1784-ben adományozott telket a gyülekezetnek. Az 1786-ra felépült kis imaháznak azonban − a türelmi rendelet értelmében − sem tornya és harangja, sem utcára néző ajtaja nem lehetett. Gyurátz Ferenc lelkész adománygyűjtése nyomán 1883-ban kezdődött el az új − immár toronnyal és haranggal is rendelkező − templom felépítése. A régi imaházból csak az oldalfalak alapjait tartották meg. 1884. október 26-án szentelték fel. A neogótikus épület egyhajós evangélikus templom, U-alakú karzattal, tervezői Hencz Antal és Voyta Adolf voltak.

„A késő barokk stílusú első templom maradványaira épült a jelenlegi, s tulajdonképpen mai formájában, minimális változtatással, ugyanezt az arcát mutatja. 2016 óta történtek felújítások: a tetőszerkezet, a héjazat, a bádogosmunkák elkészültek, de a torony, a faszerkezet és a belső tér felújításra szorul. A legnagyobb probléma a falak vizesedése, a belső műszaki állapot sem megfelelő, a padlószerkezet süllyed, a nyílászárók elavultak. A templom teljes felújítása lenne a megnyugtató a megoldás” – jegyezte meg a szakember.

A Lutheránus sziget tervei 2009-ben, a templom és az iskola egységét szem előtt tartva készültek el. Időközben megépült a látogatóközpont, bővült az iskola, ingatlant vásárolt az egyház az Árok és a Gyurátz utcákban, de még mindig nincs tornaterem és közösségi tér az iskolában. Nem áll rendelkezésre megfelelő pénzügyi forrás – mondta el Csizmadia László.