Aki a magányunkat elfeledteti, az a másik ember, a másik nem. A bűneset után megjelenik a szégyen. Szégyenérzet attól lesz, hogy rosszat tettek. Aztán ott a félelem, mely nem volt a bűneset előtt. A félelem az engedetlenségen alapul, hiszen az ember nem bízott Istenben. A bűntudat érzése nagyon jól nyomon követhető a bűneset után, amelyhez társul az elrejtőzés. Velünk is ez történik a bűn által: elrejtőzünk Isten és egymás elől. Kain és Ábel történeténél megjelenik az irigység. Mi van ennek a hátterében? Az összehasonlítás. Ez veszélyes dolog, mert nem indulunk ugyanazzal az eséllyel. A hasonlítás, az egymáshoz mérés következtében megjelenik a harag: haragszom a másikra, mert neki jobban megy. A haragból lehet gyilkosság is, ahogy ennél a történetnél látható. Fontos tudni, hogy minden gyilkosság egyben testvérgyilkosság is. Kain és Ábel történetében látható, hogy az ember egyre messzebbre kerül Istentől, mert az Édentől való távolság az Istentől való távolság is. Nóé történetében azt olvassuk, hogy megbánta az Úr, hogy embert teremtett. Isten elszomorodik. Ugyanakkor megszólal az irgalom hangja is, amikor azt olvassuk, hogy Nóé irgalmat talált Isten előtt. A bábeli torony történetében ott a nagyravágyás mint érzés. Ez van, amikor istenek akarunk lenni Isten helyett.
Íme, mennyi pozitív és negatív érzés húzódik meg az őstörténetben, és látjuk, mi van ennek a hátterében. 

Az Újszövetségben szemezgessünk Jézus történeteiből. Jézusnak is vannak érzései: sírás, harag, empátia, szenvedély… Van, hogy Jézus haragszik az elutasítás miatt. Jézus a templomtisztítás jelenetekor igen indulatos, amikor felborítja az asztalokat. Haragszik, és azt közvetíti, hogy áldozattal nem lehet Istent megvenni. Lk 9,51-ben, amikor nem fogadják be Jézust és a tanítványait, a tanítványok szívében megszólal a bosszú lelkülete. Jézus egyértelműen a tudomásukra hozza, hogy a bosszúnak nincs helye, a bosszúálló haragnak nincs joga.
Mennyi érzés, indulat, amely a Szentírásban megjelenik! Azért írattak meg, hogy tanuljunk belőle.