A nyíregyházi Korona Szálló dísztermébe összegyűlt közel száz résztvevőt Majorosné Lasányi Ágnes, az EPSZTI igazgatónője köszöntötte. A hallgatóság soraiban a pedagógusok mellett Erdélyből és a Felvidékről érkező vendégek és civil szervezetek tagjai is voltak, a magyar pedagógusok ugyanis a kutatásaik során együtt dolgoztak határon túli intézményekkel és pedagógusokkal is. Az igazgatónő hangsúlyozta, a hálózat kialakítása egy komoly kihívás volt, egy nulladik lépés, és most a nyíregyházi zárókonferencián a tapasztalatok összegzése mellett, a folytatáson is lehet gondolkodni. 

Dr. Tratnyek Magdolna, a projekt vezetője és a módszertani kézikönyv szerkesztője elmondta, az együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén valósult meg. A stratégiai partner a Kedves-ház program volt, az innovatív termék pedig az Utak és hidak módszertani kézikönyv lett. A határon túli magyar intézmények közül a Felvidékről a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát, a Nemesradnóti Alapiskolát és Óvodát, Erdélyből az RMPSZ-t vonták be. A célcsoport a tanárok voltak, akik az előkészítő szakaszban felméréseket végeztek, képzéseket tartottak, és segítették az iskolákat, hogy a módszerek beépüljenek a gyakorlatba, majd a fejlesztési szakaszban elkészítették a kiadványt. A program legnagyobb sikere, hogy nagyjából 3000 hátrányos helyzetű családot értek el munkájuk során, a módszertani kiadvány használata pedig tovább növeli majd ezt a számot, hiszen a tapasztalatokat bárki, bárhol felhasználhatja. 

Mandák Csaba a magyarországi esélyteremtő programokról tartott előadást.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke előadásában a Kárpát-medencében való továbblépés lehetőségeit és erdélyi tapasztalatait foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy minden pedagógusszövetség dolgozik azon, hogy az információ áramlás, a jó gyakorlatok átvétele folyamatos legyen. Hangsúlyozta azonban, hogy a program sikere a fenntartók, önkormányzatok támogatási hajlandóságán is múlik, ami sajnos nem egyértelmű. Félő, hogy enélkül a tapasztalat csak elmélet marad. 

Hubay Vavrek Gabriella, a Ternipe Egyesület vezetője, a tornaljai alapiskola tanára a családokkal való kapcsolatépítés tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy a célcsoportban meghatározott tizenkilenc pedagógus mellett a nemesradnóti óvoda és alapiskola két-két pedagógusa is részt vett. Legfontosabb tapasztalatként kiemelte, hogy a kevésbé formális tevékenységekre, kötetlen foglalkozásokra nagy szükség van, kiemelt stratégiai szerepe volt például a családlátogatásoknak, ahol a hátrányos helyzetű családok életébe bepillantó pedagógusok között kialakult bizalom magas szintű munkát biztosított. Nagy tapasztalat azonban, hogy a bizalomért mindkét oldalon meg kell dolgozni, hiszen először arról kell meggyőzni a szülőt, hogy az oktatási intézmény a gyermeknek hasznos.

A mobilitásban megvalósult képzések tapasztalatairól a Kedvesház-pedagógia megalapítói Lázár Péter és felesége, Bordács Margit számolt be. A Nyírtelken működő Kedvesház módszertanát 90 órás akkreditált pedagógusképzés keretében tudták átadni, és egyben mentorálták is a projektben résztvevő magyarországi, erdélyi és felvidéki pedagógusokat. Beszámolójukban elmondták, a szeretetben való nevelés a programjuk alapja, mert a gyermek így hiszi el, hogy bármire képes. Ez a szülőknél is működő módszer az „énerősítés”. Ha ez megvan, meg lehet tanítani, hogy a feladatok elvégzéséhez jól kitűzött cél, hit és akarat kell. 

A program egyik legfőbb tapasztalata, hogy rendszertelenségből ragadja ki a Kedvesház-pedagógia a gyerekeket és így a szülőket is. A résztvevőkben elindít egy új látásmódot. Ennek elsajátításához nyújt segítséget az Utak és hidak módszertani kézikönyv, mely átfogó segítséget nyújt a hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozóknak. Egyrészt segítségül szolgál a program gyakorlati felhasználásához, s ahhoz is, hogy képzőket képezzen, akár a felsőoktatásban is. Méltatta a kiadványt Kőpatakiné Mészáros Mária, a magyarországi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa, a kézikönyv szakmai lektora. A kiadvány bemutatásának során hangsúlyozta a pedagógusképzésben és a gyakorló pedagógusok körében történő hasznosíthatóságot.

A könyv huszonkét szerző munkája, három nyelven jelent meg, magyarul, szlovákul és románul. A Budapesti Könyvfesztiválon mutatták be, de az interneten keresztül is elérhető. Legfőbb jó tulajdonsága, hogy pedagógusok írták pedagógusoknak. Vagyis olyan gyakorlati tudást tartalmaz, amelyet valós helyzetekben használtak, teszteltek, így túlmutat az elméleti kiadványok szerepén.

A konferencia második felében a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium pedagógusai esettanulmányait hallhatta a közönség. Az esettanulmányok után egy pódiumbeszélgetés zárta a rendezvényt és egyben a négy napos tanévzáró Nyári Evangélikus Pedagógus Akadémiát.