„A tanítványok prédikálnak” című nyitó áhítatában dr. Fabiny Tamás püspök Lk 9, 1-6 alapján kiemelte annak fontosságát, hogy Jézus először összehívta a tanítványokat, felkészítette őket, majd együtt küldte ki őket, hogy hirdessék az igét. Mindehhez erőt és hatalmat adott nekik. A találkozó további áhítatait Endreffy Géza („A szánk” – Jak 3,10 ), Novotny Dániel („Az Úr szól” – Ám 3,7-8), Malik Péter („Hittem, azért szóltam – 2Kor 4,13b) tartották.

A konferencia fő előadója dr. Fekete Károly református püspök volt. „A homiletika néhány jelenkori csomópontja” című előadásában a vonatkozó teológiai szakirodalom rendkívül mély áttekintését adta, miközben felvetette az egzegézis és a hermeneutika újra értékelését az igehirdetésre készülésnél, a kommunikációs és nyelvi illetve retorikai és esztétikai problémákat, a prédikáció és az istentisztelet viszonyát, a prédikátor szerepének és felkészülésének jelentőségét, valamint néhány új szempontot a politikai igehirdetés és a lelkigondozói igehirdetés kapcsán. Az előadást csoportos beszélgetések követték, majd az ott megfogalmazott kérdéseket az újra összegyűlő lelkészi karnak az előadó válaszolta meg.

Természetesen a komoly lelki és tudományos tartalom mellett könnyebb kikapcsolódásra is adódott lehetőség. Az első nap estéjén Barabás Lőrinc trombitás zenéjét hallgathatta meg a szép számmal jelen lévő lelkészi kar. A szerda délelőtti áhítat után az idén átadott Dévényi Antal-kilátóhoz tett kirándulás nem csak fizikai mozgásra, hanem további beszélgetésekre, véleménycserére is nagyszerű alkalmat adott. A napi programok végén pedig az esték kötetlen beszélgetéssel teltek.

Komoly, a konferencia témájához is illeszkedő tartalommal, de a helyszínen tapasztalt vidám hangulat alapján szintén kikapcsolódás jelleggel került sor a lelkésztalálkozó egyik csúcspontjára szerda délután. A Gyülekezeti és Missziói Osztály által szervezett vetélkedő témája a Luther válogatott műveinek eddig megjelent kötetei, különösen is az Asztali beszélgetések volt. Egy ebből vett idézet volt a teljes három napos program mottója is: „Az Úristen egyedül akar igehirdető lenni”. Reménység szerint az öt csapat között lezajlott vetélkedő elérte célját, és játékos formában, nagy nevetések és izgalmak közepette, a lelkész testvérek ismereteinek bővítésére is lehetőséget adva inspirált Luther további olvasására. Mi más is lehetett volna a Péter Zoltán által vezetett győztes csapat nyereménye egy Luther vetélkedőn, mint egy hordó jó német sör.

Az utolsó nap reggelén a dr. Cserhátiné Szabó Izabella által vezetett ima után dr. Fábri György egyházkerületi felügyelő is a fő témához kapcsolódóan tartott különösen élénk beszélgetést kiváltó előadást „Prédikációk az igehallgató szempontjából” címmel.

A lelkésztalálkozó programját számos egyéb témájú pont is színesítette. Bemutatkozási lehetőséget kapott a Paksy Sándor által szervezett Válóháló közösség. Az Országos Iroda részéről Krámer György igazgató tartott rövid tájékoztatót, Németh Zoltán az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának vezetője munkatársaival együtt bemutatta az új munkaprogramot, Veres Andrea ismertette a Templomkert projektet, a hitoktatással kapcsolatos ügyintézésről Bárdossy Tamás, az új hittankönyvekről pedig Mesterházy Balázs beszélt. Végül a Diakóniai Osztály képviseletében Mészáros Attila tartott előadást a migráció kérdéséről, és Hajdú Tiborral együtt kérték a lelkészi kar közreműködését a menekültek segítésével kapcsolatos feladatokban.

Csütörtök délelőtt, a missziói otthon udvarán került sor a záró úrvacsorás istentiszteletre Lindákné János Zsuzsanna szolgálatával – Péld 25,11 alapján.

A találkozó mindvégig jó hangulatban telt, sok vidámsággal, ugyanakkor komoly előadásokkal és beszélgetésekkel. Az áhítatok ugyan volt, hogy rávilágítottak véleménykülönbségekre, de a számos személyes találkozás és eszmecsere reménység szerint lehetőséget adott arra, hogy a lelkészi karban meglévő sokszínűség megléte mellett is tovább erősödjön a lelkésztársak közötti fraternitás.