A reformáció idejében még nem volt magától értetődő testvérként tekinteni a másikra. Hála azonban az 1973-ban keletkezett Leuenbergi konkordiának, ma már a reformáció európai egyházai egymással úrvacsorai és szószékközösségben vannak. Bizonyos hagyománybeli különbségek természetesen továbbra is fennállnak, de ezeket nem tekintjük egymástól elválasztó erejűnek, mert hiszünk benne, hogy Jézus Krisztus egy egyházához tartozunk mindannyian. Így – Thomas Wipfnek, a GEKE volt elnökének a szavaival élve – ha az olaszországi valdenseknél, a norvég lutheránusoknál, a svájci metodistáknál vagy a kárpátaljai magyar reformátusoknál megyek istentiszteletre, mindannyiszor otthon vagyok, és úgy vehetek úrvacsorát, mintha a saját gyülekezetemben lennék.

Ezt az egységet és összetartozást mi más fejezhetné ki jobban, mint egy ima- és meditációs kötet? Reményeink szerint a kiadványt Európa-szerte használják majd gyülekezetek az istentiszteleteiken, bibliaóráikon, hittanóráikon vagy akár a gyülekezeti tagok a saját belső szobájukban.

A könyvben szereplő imádságok témája az egyház megújulása különböző megközelítésekből. Négy tematikus fejezetre osztottuk a kiadványt: Az evangélium új életet ajándékoz, Az evangélium fellélegeztet, Az evangélium összekapcsol és Régi szavak a mának. Az első három cím a 2012-es GEKE nagygyűlésen hangzott el Michael Beintker német rendszeresteológus-professzor előadásában, amelyben arról szólt, milyen hangsúlyokkal ünnepelhetjük Európában a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját.

Az evangélium felszabadító, embereket összekötő és új életet ajándékozó erejéről szólnak a könyv mai imádságai. Ezeket a szövegeket olyan lelkészek, professzorok, ökumenikus egyházi munkát végző munkatársak írták, akik évek, évtizedek óta kapcsolatban állnak a GEKE munkájával. Tagjai a különböző tematikus csoportjainknak (etikai, ökumenikus munkacsoport) vagy a regionális munkában dolgoznak (Ausztria és Magyaroszág a Südosteuropagruppe része, de ezenkívül még három regionális csoport dolgozik a GEKE-n belül), vagy éppen a teológiaiutánpótlás-nevelő programokban vesznek részt.

Magyar szerzők imáit, meditációit is olvashatjuk a kötetben: Cselovszkyné Tarr Kláráét (a GEKE elnöke és egy regionális munkacsoport tagja, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Ökumenikus és Külügyi Osztályának vezetője); Fazakas Sándorét ( az etikai, illetve a regionális munkacsoport tagja, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem profeszszora); Szabó Lajosét (a lelkészképzéssel és teológiai továbbképzéssel foglalkozó munkacsoport tagja, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora); illetve e sorok írójáét.

Ezeknek a mai imádságoknak különös értéke, hogy kifejezetten erre az alkalomra születtek. Nyelvezetükben a hagyományosabbtól az egészen modernig mindenfélét találunk, és ha figyelmesen olvassuk a szövegeket, azt is láthatjuk, hogy mennyiféle kegyességi, teológiai irányzat képviselteti magát.

A negyedik fejezetben Régi szavak a mának cím alatt a reformáció korából származó imádságokat olvashatunk; ha a nyelvezet régies, akkor modern német fordításban is. Itt is szerepel magyar szerző: Huszár Gál pünkösdi imájának egy részletét találhatjuk meg a könyvben.

A kötetben szereplő imák nyelvileg nagyon változatosak. A szerzőket arra kértük, hogy vagy az anyanyelvükön, vagy a munkanyelvükön írják meg az imákat, meditációkat. Mivel a GEKE munkanyelvei az angol, a német és a francia, így ha a beküldött szövegek nem ezeken a nyelveken íródtak, akkor készíttettünk egy fordítást is. E három nyelven kívül olaszul, magyarul, dánul, norvégul, hollandul és észtül is olvasható szöveg a kötetben.

A szerkesztők – Jochen Arnold és e sorok írója – szándéka szerint a kötetben szereplő imák sokféle kontextusban használhatók. Vannak kifejezetten istentiszteleti liturgiába illeszthetők: kollektaimádságok és közbenjáró imák; más imák inkább személyes hangúak, így bibliaórán vagy személyes imaidőben olvashatjuk őket. A harmadik csoportba azok a meditációk tartoznak, amelyek akár beszélgetések kiindulópontjai is lehetnek konfirmációi órán, bibliaórán. Ilyen például a hetedik nap megszenteléséről szóló dolgozat, Szabó Lajos Protestánsnak lenni ma című írása vagy Joona Toivanen meditációja.

Természetesen az ajánlások nincsenek kőbe vésve, csupán inspirálni akarnak arra, hogy minél szélesebb összefüggésben olvassuk, imádkozzuk ezt a gyűjteményt.

A szerkesztő-szerző evangélikus lelkész, 2010 óta él és dolgozik Bécsben mint a GEKE liturgiai munkáért felelős munkatársa.