Az Egyházak Világtanácsát elborzasztja az elmúlt órákban szélsőséges támadásokban világszerte, Nyugat-Etiópiában, Kabulban és Bécsben megnyilvánuló erőszakhullám. Az elveszett életek elviselhetetlen terhe, valamint az érintett közösségeket és nemzeteket sújtó következmények fel kell ébresszék aggodalmunkat, szolidaritásra és cselekvésre kell sarkallják a nemzetközi közösséget és minden jóakaratú embert, hogy közösen vessünk véget a vérontásnak és szálljunk szembe a rémtettek mögött meghúzódó kegyetlen ideológiákkal.

Az Amhara népesség ellen elkövetett nyugat-etiópiai támadásban sajtóértesülések szerint 54 ember vesztette életét. Az elszabaduló etnikai erőszak egyenesen az etióp nemzet „társadalmi szövetét” fenyegeti. Az etióp ortodox közösségek korábban maguk is a támadások célkeresztjébe kerültek, aminek következtében 2018 közepe óta templomokat égettek fel és egyháztagokat gyilkoltak meg a szélsőséges csoportok. Az EVT határozottan elítéli ezeket a támadásokat, ahogy az etnikai és vallási különbségek politikai célok eszközéül való esztelen felhasználását, ami erőszakot szül és rémtettekhez vezet.

Kabulban november 2-án egy felfegyverzett férfi megtámadta Afganisztán legnagyobb egyetemét, legalább 19 ember életét kioltva és több mint egy tucat áldozatot megsebesítve. Mindez alig egy héten belül már a második oktatási intézmény ellen elkövetett fegyveres támadás volt Afganisztán fővárosában, amiért – sajtóértesülések szerint – az úgynevezett Iszlám Állam terrorszervezet afgán szárnya vállalta a felelősséget.

Bécsben pedig nyilvánvalóan vallásos indíttatásból követték el azt a szélsőséges támadást, ami a Seitenstettengasse-i zsinagóga, a bécsi zsidó közösség központi imaháza, korábbi erőszakos merénylet célpontja mellől indult és négy ember közvetlen halálát okozta, 17 másik áldozatot pedig megsebesített. A fegyveres támadó hat különböző helyszínen nyitott tüzet Bécs belvárosában tegnap este, egy további gyanúsítottat köröznek.

Az Egyházak Világtanácsa újból megerősíti azt, amit sajnálatos módon már annyiszor kinyilvánított: a leghatározottabban elítél minden ilyen támadást és elutasít minden arra irányuló kísérletet, ami az erőszakot vallási alapon igyekszik igazolni. A politikai és vallási vezetőket egyaránt az együttműködés lelkületének megújítására szólítjuk fel, hogy közösen keressük a hathatós választ erre a jelenségre, és együtt vessünk véget a vérontásnak és megosztottságnak.

A pápa és több osztrák egyházi vezető is megszólalt a bécsi terrortámadás után

A legalább öt halálos áldozatot követelő bécsi terrortámadás után Ferenc pápa és az osztrák egyházi vezetők is megdöbbenésüket és szomorúságukat fejezték ki, és arra biztatták az állampolgárokat, hogy ebben a helyzetben se veszítsék el a türelem és az egymás iránti tisztelet erényeit.

A Szentatya üzenetében az állt: „Isten kegyelmére bízza az áldozatokat, és könyörög az Úrnak, hogy szűnjön meg az erőszak és a gyűlölet, és segítse a békés együttélést a társadalomban.”

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek szerint „az elvakult gyűlöletre nem lehet gyűlölet a válaszunk, mert az csak újabb gyűlöletet szül. Folytatnunk kell utunkat a szolidaritás, a közösség és az egymásra való odafigyelés szűk ösvényén. Ezek az értékek építették fel Ausztriát.”

Franz Lackner, az osztrák püspöki kar vezetője, a salzburgi főegyházmegye érseke arra biztatta az osztrákokat, hogy ne engedjenek a gyűlölet kísértésének, de az események után ne meneküljenek bele a hétköznapokba sem. A katolikusok válasza „a remény és az isteni kegyelem vigasza”.

Több püspök is hasonlóan buzdította a megrendült állampolgárokat, a bécsi templomokban pedig a déli harangszó tegnap az áldozatok emlékére szólt.

Az ausztriai Iszlám Hitközség közölte, hogy az elkövetett erőszak őket is „mélyen megrázta és megdöbbentette”.

Schlomo Hofmeister zsidó rabbi pedig azt nyilatkozta az ORF-nak, hogy szemtanúja volt, amikor a fegyveresek tüzet nyitottak a zsinagóga közeli bárokban és éttermekben.

November 3-án minden zsinagógát, zsidó iskolát, üzletet és kóser éttermet bezártak Ausztriában.