A két egyházi vezető a Les Noëlies honlapon közös vezércikkben emlékeztetnek arra, hogy a városi zenei kínálat élvezetén túl érdemes időt szentelni az adventre és karácsonyra figyelő csendnek és meditációnak is. Az Elzász-Lotaringiai Egyesült Protestáns Egyház tagja a Lutheránus Világszövetségnek, Christian Albecker pedig a szervezet tanácskozó testületének.

Koncentráljunk a lényegre

„Társadalmunkban és világunkban megszokott, hogy napi huszonnégy órát dolgozunk, a karácsony pedig nem több, mint egy újabb, gyorsan múló pillanat vagy szlogen a reklámözönben” – figyelmeztet a két egyházi vezető. Ahogy írják, a strasbourgi karácsonyi tradíciók „nem pusztán a múlt iránti nosztalgiából fakadnak, hanem arra ösztönöznek, hogy figyelmünket újra a lényegre, a keresztény üzenet középpontjára irányítsuk – arra, hogy karácsonykor Isten emberré lett, az Ige pedig testté”.

Strasbourg többek között az Európai Parlament és az Emberi Jogok Európai Bíróságának székhelyeként is ismert. Ám a karácsonyi vásár növekvő népszerűségének köszönhetően a város új jelmondatot is kapott: „Strasbourg a karácsony fővárosa.”

Advent idején a világ minden tájáról özönlenek a látogatók Strasbourgba, hogy magukba szívják a város egyedi hangulatát, kulturális és kereskedelmi ajánlatait. A gazdasági hatások az egész régióra kiterjednek, ezért egy másik mottó is született: „A karácsony Elzászban van otthon.”

Konferenciák és lélekemelő koncertek

Az adventi és karácsonyi időszakban az elzászi régió ünnepi hangulatot ölt, a városokat, falvakat ezernyi fény világítja meg. A november 25-én kezdődött ünnepségek egészen vízkeresztig, január 6-ig tartanak. 

A közelmúltban több protestáns és római katolikus gyülekezet is úgy érezte, hogy segíteniük kell a látogatóknak az ünnep valódi jelentőségének felidézésében, ezért 2002 óta együtt dolgoznak a helyi önkormányzatokkal konferenciák, koncertek és ünnepségek szervésében. 

Albecker egyházelnök és Luc Ravel érsek utalnak arra, hogy az advent a várakozás időszaka. Felelevenítik az adventi koszorú keletkezésének történetét is, amelyet 1839-ben egy hamburgi lelkész, Johann Hinrich Wichern alkotott meg először. A lelkész a koszorú szimbolikájával az általa működtetett városi misszióval kapcsolatba kerülő árváknak és utcagyerekeknek szeretett volna segíteni a karácsonyvárásban. „A koszorú arra ösztönöz, hogy több időt szánjunk a közénk jövő Krisztus várására” – teszik hozzá az egyházvezetők.