– Mikor és hol rendeztek először ilyen találkozót?

– 1992-ben Németországban, Görlitzben tartották az első közép-európai keresztyén találkozót. Ezt a kontinens keleti felén lezajlott rendszerváltozásokat követően kifejezetten a megbékélés jegyében szervezte meg a szász és a lengyel lutheránus egyház, de részt vettek rajta a cseh testvérek is, akik alapvetően inkább reformátusnak tartják magukat. Vagyis a protestáns ökumené gondolata már ott jelen volt, s bár alig háromszázan gyűltek akkor össze, az első, fontos lépéshez ez éppen elegendőnek bizonyult. Egy évtizeden át minden harmadik esztendőben megrendezték Görlitzben ezt a találkozót, majd 2005-ben a csehek elvitték az eseményt Prágába. Ezen lényegében már a Csehországgal szomszédos országok minden evangélikus egyháza és a partneregyházak is részt vettek, vagyis tíz év alatt az eredeti gondolat szépen kinőtte magát.

– A prágai találkozón már a magyarok is ott voltak?

– Igen, és három évvel később Szlovákiában, Pozsonyban is részt vettünk rajta. Tavalyelőtt a wrocławi rendezvényen ajánlottuk fel, hogy 2016-ban Budapesten legyen a keresztyén találkozó, amelyet mi már inkább a csak „A föld sója” találkozónak hívunk, hiszen ez a bibliai szófordulat a mottója. Azért ezt választottuk, mert só nélkül szinte semmiféle ételnek nincs íze, ezért a só legalább olyan erővel van jelen a mindennapjainkban, mint a reformáció gondolata és hatása az európai kultúrában. Az időzítés azért is fontos, mert ez a rendezvény már előkészíti a 2017-es jubileumot, amikor a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára emlékezünk.

– Hányan vettek részt a legutóbbi találkozón Lengyelországban, és milyen volt a hangulat?

– Több mint háromezren, és a rendezvény napjaiban lényegében az egész várost átjárta az a testvéri, szeretetteljes hangulat, amely leginkább jellemző ezekre a találkozókra. Az európai lutheránusok között általában mindig minden jelentős kezdeményezés a német testvérektől indul, amiért hálásak is vagyunk, de ennek a sorozatnak szerintem éppen a kelet-közép-európai megközelítés, mentalitás adja a sajátos jellegét. Az általános evangéliumi üzenetek mellett többnyire ennek a sajátos történelmi fejlődésű régiónak a problémái, ügyei tematizálják ezeket a találkozókat, ami sajátos és szerintem különösen szerethető ízt kölcsönöz az egész kezdeményezésnek. A wrocławi találkozó központi rendezvé- nyei az 1930-ban épült, méretes centenáriumi csarnokban és a környékén zajlottak. Úgy tudnám összefoglalni a lényeget, hogy olyan jó hangulatú együttlét volt, amelyen különböző anyanyelvű, de azonos identitású emberek élhették meg az összetartozás élményét, ami szerintem nagyon fontos. Különösen azért, mert ezek az egyházak kicsik, és az aktív közösség, a sokaság megélése erőt adhat nekik az építkezéshez, a továbblépéshez.

– A budapesti találkozón mire számíthatnak a résztvevők?

– Mindent megteszünk azért, hogy ugyanabban a szeretetteljes, jó hangulatban legyen részük, amely a korábbi rendezvényeket jellemezte. A beszélgetések témáit a régió egyházait és társadalmait leginkább foglalkoztató kérdésekből válogatjuk össze. Így szó lesz majd – sok egyéb mellett – arról, hogy mit kezd az egyház a passzivitással, az emberek „maguk módján” vallásosságával, de szó esik az áldások erejéről, a lelkigyakorlatok mai formájáról és természetesen az elvándorlás, a menekültek kérdéséről, a bevándorlás, migráció jelenségéről is. A panelbeszélgetéseken tematizáljuk majd az ifjúságot érintő legfontosabb problémákat, és az életvezetéssel kapcsolatos kérdések is napirendre kerülnek. A spiritualitást, a hit megélését mint élményt a négynapos rendezvény első délelőttjén előadóművészek, keresztyén zenekarok, életükkel tanúságot tevő ismert személyek közreműködésével, némileg formabontó módon igyekszünk megjeleníteni. Ugyanakkor a találkozó nyitó és záró istentisztelettel, illetve minden nap bibliatanulmányokkal kezdődik és zárul.

– Hogyan oldják meg a soknyelvűség problémáját?

– Ez valóban nagy kihívás. A találkozó nyelve hagyományosan cseh, szlovák, lengyel, német és magyar. A fő előadáson profi tolmácsolás lesz, a panelbeszélgetések, workshopok egy része németül zajlik majd, a cseh, szlovák, lengyel és magyar nyelven elhangzó programokhoz pedig a részt vevő egyházak biztosítanak fordítást mobil tolmácsberendezéssel.

– Tekintettel a rendezvény jellegére, nyilván szórakoztató programokat is kínálnak a szervezők.

– Természetesen. „A föld sója” találkozó központi helyszínéül választott Tüskecsarnok és környéke, amely lényegében az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampuszának felel meg, számtalan lehetőséget kínál erre. A résztvevőket a közeli egyetemi kollégiumokban szállásoljuk el, s tekintettel a hely központi fekvésére, a résztvevők Budapest szívében tölthetnek el három teljes napot. Az ifjúsági sátorban reggeltől estig zajlanak majd a különféle programok, de tervezünk dunai sárkányhajózást, focibajnokságot, és – ha már szóba került a labdarúgás – arra is lehetőség lesz, hogy az érdeklődők óriáskivetítőn nézzék meg a labdarúgó-Európa-bajnokság éppen akkor zajló elődöntőjét. Mindez persze csak ízelítő, a végleges program még formálódik, mi pedig az esemény honlapján, a Foldsojatalalkozo.hu weboldalon folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket. Itt lehet jelentkezni is. A regisztráció január 15-én indult magyar, német, cseh, lengyel, szlovák és angol nyelven az említett honlapon.

– A külföldi vendégek nyilván a városra is kíváncsiak lesznek.

– Tematikus városnézéseket is szervezünk, amelyek jó alkalmat adhatnak a személyes ismerkedésre, kapcsolatok kialakítására is. Evangélikus, református és néhány híres katolikus templomot mutatunk meg majd városszerte. Ebbe igyekszünk bevonni az érintett gyülekezeteket is, ezzel is lehetőséget kínálva a kapcsolatépítésre. Legalább negyven gyülekezeti kórust, vagyis összesen hat-nyolcszáz embert várunk a környező országokból, akik fellépéseikkel szolgálnak majd az eseményen. Lesz orgonakoncert, zenélnek egyházi, ifjúsági zenekarok, és szombaton este, a záró istentisztelet után a Tüskecsarnokban fellép a Bohém Ragtime Jazz Band is.   

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 3. számában jelent meg, 2016. január 24-én. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.