Tízemeletes tömbházak árnyékában bújik meg a Lebstück Mária utcában a kis rózsaszínes evangélikus templom, melynek 2002 óta Solymár Péter a lelkésze. „Mikor idekerültem, akkor is volt gyülekezeti élet, erős ifjúság, presbitérium. Tehát az a feladatunk, hogy az időről időre alakuló gyülekezetben folyamatosan keressük az újabb impulzusokat, lendületet adjunk, és ne fogyjunk. Áldás, mikor azért jelentkeznek teljesen ismeretlen családok, mert most fog születni gyermekük, és szeretnének új életet kezdeni. Gyülekezetünk egyik – mára már – alapcsaládja például Fabiny Tibor ajánlására jött el hozzánk. A gyerekek már itt keresztelkedtek, a nagymama pedig hetvenkét évesen itt konfirmált” – meséli Solymár Péter.

Változatos utakon érkező hívek

A tudatos gyülekezetépítő munka évekkel ezelőtt az Új találkozások elnevezésű, Tamás-mise jellegű zenés, ismerkedős, beszélgetős istentisztelettel indult. Ezt követte a „klasszikus módszer”, a hittanos gyerekek családjainak meglátogatása. Új lehetőségeket hoztak

a kötelező hittanórák, melyek egyik pozitív hozadéka, hogy vannak szülők, akik az iskolai óra után elhozzák a templomba is a gyerekeket. Először érkezett két gyermekével az az anyuka is, aki ottjártunkkor érdeklődött a gyülekezeti alkalmakról.

„Most volt egy újabb próbálkozásunk a hittanos szülőkre is gondolva. Kreatív alkalmat tartunk a gyerekeknek, amelyen kéthavonként játékos formában tanulhatnak a Szentírásról, és bibliai ismeretterjesztő, bibliaközösségi találkozást indítottunk a felnőtteknek, a végén pedig családi kvízzel zártunk” – árulja el a lelkész, majd hozzáteszi: egy-egy ilyen kreatív napra a meghívott nyolcvan családból húsz mindig el szokott jönni.

Domokos Judit és Tóth Olivér gyermekét, a hatéves Vencel Mórt éppen a gyülekezet 142. születésnapján keresztelték novemberben. Ez is jelzésértékű. Tóthék ugyanis Újlipótvárosban laknak, de a családi szálak generációk óta Újpesthez kötik őket. Az édesanya családja itt élt, volt presbiter is (Szecskó István) a családban. Már az első gyermeket is ide hozták megkeresztelni, mert mint Domokos Judit fogalmaz: „A szívünk, lelkünk ideköt!” Vencel már hatéves, de édesanyja elárulta, hogy bár rajtuk kívül álló egészségügyi okok miatt keresztelték „csak” most meg a kisfiút, mégsem bánja, hiszen így többet tudtak beszélgetni a keresztségről, jobban össze tudja kapcsolni gyermekét a gyülekezettel. „Itt mindig azt éreztük, hogy a kis templom tele van fiatalokkal, Solymár Péter lelkész úr gondoskodik az utánpótlásról. A gyerekeknek folyamatosan programokat találnak ki, jó itt!”

„Azt vallom egyfajta missziói stratégiának, hogy ha a hozzánk érkezőt mi Jézus szeretetével, megbocsátásával várjuk, akkor nem kell hozzátenni ehhez többet. Ilyenkor megkapjuk az áldást” – mondja Solymár Péter a távolról érkezőkről. A gyülekezeti életben azonban sok függ az aktív segítségtől: a presbitérium húsz tagjától, egy tizenöt fős segítő körtől, valamint egy rendkívül lelkes felügyelőtől.

A 2012 óta itt dolgozó Haba Gábor elárulta, hogy három-négy éve kezdtek neki igazán a munkának, mivel a százegy-ezres lélekszámú kerületben elenyészően kevés volt a templomba járó evangélikus hívek száma. A programok és a változás híre pedig, mint oly sok minden, szájhagyomány útján terjedt. A gyülekezeti tagok, ismerősök próbálták felhívni a figyelmüket azokra az evangélikus családokra, emberekre, akik valamilyen okból eltávolodtak az egyháztól. Az újpesti templomban így vasárnaponként nincs félház.

Haba Gábor Bártfai Barnabás huszonnégy éven át végzett felügyelői munkáját folytatta. Mint mondja, „a saját lokálpatriotizmusunkat kihasználva építjük a gyülekezetünket”.

A gyerekektől az idősekig

Havonta egyszer vasárnap délután van „tipegők istentisztelete” is Újpesten. Ide az egészen kicsiket hozhatják a szülők, és együtt tartanak velük egy különleges istentiszteletet. „Úgy gondolom, hogy erre jönnek olyan szülők is, akik templomba amúgy nem járnának. A templomi rész fél óra, a gyülekezeti teremben zajló rész pedig van, hogy két órán át is tart, mint egyfajta házaskör. Úgy tűnik, ha az emberek már az elején megszeretik a templomot, akkor ennek megtartó ereje van. A babamama kör az anyukáknak egy külön alkalom, de fontos, hogy apukás foglalkozás is legyen jelen a gyülekezet életében” – teszi hozzá a lelkész.

Emellett van ifjúsági alkalom, hölgykoszorú, bibliaóra, és az idősekkel is meg kell találni a hangot, mert nem is gondolnánk, hogy a panellakásokba gubózó nyugdíjasok már milyen nehezen mozdíthatók ki egy-egy istentiszteletre. „Próbáljuk újra személyes látogatásokkal megszólítani őket. Meglepő, hogy olykor már az idősek sem igénylik a találkozást, mert már bekerültek egy csapdába, és abból nagyon nehéz kijönni” – tudjuk meg Solymár Pétertől.

Haba Gábor felügyelő azonban azt is elárulta, hogy a kerület peremén, Káposztásmegyeren is felvették a kapcsolatot a hívekkel. Miután ott nincs templomuk, fontos volt, hogy a katolikus és a református testvérek befogadták az evangélikus istentiszteletet. Mára az idős templomlátogatók mellett már öt család jár stabilan a káposztásmegyeri művelődési házba.

Ám emögött komoly munka áll. Az evangélikusok felkutatására az első lépés egy Kaláka-koncert volt Káposztásmegyeren. „Lehetőségünk lett volna templomot építeni Káposztásmegyeren, de nincs annál szomorúbb, mikor egy nem létező közösségnek építünk, és vasárnaponként üres a templom, ezért megköszöntük a lehetőséget, és inkább a gyülekezetépítésbe fektettük azt az energiát, amelyet a templomépítésre fordítottunk volna” – mesélte Haba Gábor.

Solymár Péter lelkész ehhez hozzátéve azt mondta, még előttük áll az a fontos döntés, hogy a káposztásmegyerieket helyben erősítik tovább, vagy a Lebstück Mária utcai templomba próbálják meg átszoktatni. De egyelőre még boldogok, hogy egyre több kisgyerek is jön, akár magától, a bibliaóra jellegű istentiszteletre a művelődési házba vagy a katolikus templom kápolnájában tartott alkalomra.

Nem hívők, koncertek és a Facebook

A nem hívőkkel való kapcsolatfelvétel általában az adventi időszakhoz kötődik, akkor Újpest központjában standdal és nagyszínpadi fellépéssel mutatkozhat be minden egyház, így az evangélikus is. Az énekkar adventi templomi koncertjeire is többségében nem a gyülekezeti tagok jönnek, hanem a zenekedvelők, akiket szintén próbál megszólítani a gyülekezet. Volt példa óriásplakátok kihelyezésére is, melynek következtében valóban jöttek új emberek, de így a legnehezebb hívekhez és keresőkhöz szólni a tapasztalatok szerint.

És 2015-ben nem lehet eltekinteni a 21. századi közösségi médiától sem. Az újpesti evangélikusoknak is van Facebook oldaluk. Sokan vannak, akik fontosnak tartják, hogy csatlakozzanak a virtuális közösséghez, annak ellenére, hogy nem járnak a templomba. Solymár Péter lelkész úgy fogalmaz: „Kétszázhetven követőnk van, és legalább nyolcvanról tényleg nem tudom, hogy kicsoda, mert talán régen járt ide templomba, de az a fontos, hogy kötődik hozzánk.”

A gyülekezetben sikerült elérni, hogy a személyes vagy politikai ellentétek sohase kapjanak teret, az újpesti munka sikerét pedig alázattal és örömmel látja Solymár Péter, aki szerint egyetlen dolog segíti a legjobban a gyülekezetépítést: „Szeretni kell az embereket.”

A gyülekezet és a templom

Újpest község ötszáz evangélikus lakosa 1868-ban magániskolát alapított, ez lett a leányegyház alapja. 1874-ben vették fel az egyházközséget a pesti egyházba, majd ugyanebben az évben telket vásároltak a szabadságharc Mária főhadnagyáról, Lebstück Máriáról elnevezett utcában, ahol 1875-ben meg is kezdték a templom építését. A templom és a paplak hitelből épült fel, és mivel nem tudták visszafizetni a részleteket, 1877—78-ban elárverezték a templomot. Az épület Bezerédi Gyula szobrászművész műterme lett, a lakást és iskolát Ódry Lehel és Ódry Árpád színművészek vásárolták meg. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya dalesteket tartott a bérbe vett teremben; a bevételét a templom visszavásárlására adva gyakorlatilag „visszaénekelte” az épületet a gyülekezet számára. 1883-ban újra megalakult a presbitérium, Freyler Soma lévita tanító vezetésével. Az elárverezett egyházi épületeket Reich Sándor lelkész szerezte vissza. A gyülekezet növekedett, és Geduly Lajos negyvenkét évnyi hűséges munkája által lelkileg és anyagilag is megerősödött. A templomot 1909-ben kibővítették, és új parókiát is vásároltak. A második világháborúban a templom tornyában, padlásán és orgonájában üldözötteket bújtattak. A harcok folyamán a homlokzatot telitalálat érte. Az újjáépítést a gyülekezet saját erőből oldotta meg, de a színes üvegablakok elpusztultak. 1945-ben a szovjet hadsereg szándékos pusztítása a lángok martalékává tette az egyházközség teljes archívumát, elégették pótolhatatlan iratait, tervrajzait. A háború pusztítása után id. Blázy Lajost hívta meg a gyülekezet lelkipásztornak, akit fia követett a szószéken. Blázy Lajos negyven éven keresztül hűségesen szolgált. 2002 óta Solymár Péter vezeti lelkészként a gyülekezetet.  

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 3. számában jelent meg, 2016. január 24-én. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.