Kondor Péter püspök 1Jn 4,9 alapján tartott igehirdetésében az év végi hajtásról a karácsonyi csendességre igyekezett terelni a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a betlehemi istálló lámpásának kell áthatolnia a minket jelenleg körülvevő, zsúfolt napokon. Isten szeretete a forrása a mi egymás iránt érzett szeretetünknek, de ehhez Isten felé kell fordulnunk, hogy meggyulladjon a szívünkben a szeretetszikra – mutatott rá a püspök. Ha sokszor kétségeink is vannak afelől, hogy Isten tényleg figyel-e ránk, tényleg gondot visel-e rólunk, tényleg észrevesz-e bennünket, akkor a karácsonyi történetre tekintve felismerhetjük, hogy Isten az irántunk való szeretetét Krisztusban akkor tette nyilvánvalóvá, azaz „közszemlére”: „A betlehemi jászol Isten kirakata, ahol az üzletek romlandó karácsonyi kínálatával szemben a romolhatatlan isteni szeretet vált testben és vérben valósággá” – mondta a püspök. – „Az egyszülött gyermekben lett Isten szeretete nyilvánvalóvá, ő a fontos, a középpont. De nem elég Jézusra ránézni, észre is kell venni, sőt rajta keresztül kell látni valamit, valami többet. A hit tekintetével kell látnunk.” A püspök elmondta azt is, hogy „Isten mellénk akar állni, és karácsonykor bebizonyította, hogy szétválaszthatatlanná akar válni attól a világtól, amelyet maga teremtett. Ezért nekünk is szeretnünk kell a teremtett világot, az embereket.” Éljünk Krisztus által, és akkor Isten átformálja gyarló emberi mivoltunkat.
Az alkalmon a liturgiai szolgálatban Balogh Éva lelkésznő segédkezett, imádságot mondtak a dolgozók, továbbá a Pap Kinga Marjatta vezette munkatársi kórus örvendeztette meg az ünneplő gyülekezetet szolgálatával.
Krámer György országos irodaigazgató köszöntötte ezután az egybegyűlteket. Egy személyes történettel kezdte, amely még bencés diákkorából maradt meg benne: „Nem szeretem a karácsonyt!” – erős felütés ez egy pap, illetve lelkész szájából, melynek okait az elbeszélt egykori történetből ismerhettük meg. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a karácsonyt nem kell szeretni vagy nem szeretni, mert nem nekünk készítik, hanem ahol mi készítünk valamit másoknak, ahol a szeretet valóságát megéljük és tesszük, ott lesz a karácsony nyilvánvalóvá számunkra.
Az ünnepi alkalmon sor került még Szemerei Zoltán köszöntésére is, aki éppen ötven éve kezdte meg munkáját az országos irodán gazdasági vezetőként, és tizenöt évvel ezelőtt ment nyugdíjba az intézményből.