Ökumenikus imahét ide, ökumenikus világimanap oda, az igazság az (is), hogy Magyarországon egyetlen felekezetközi alkalom sem tud egy időben annyi résztvevőt egy helyre vonzani, mint az Ez az a nap! Szervezőiroda egész évet átfogó rendezvénysorozatának központi eseménye. Az Ez az a nap! címmel hirdetett, Istent dicsőítő ös - szejövetelnek 2011 óta minden évben a tizenkét és fél ezer férőhelyes Papp László Budapest Sportaréna ad otthont.

~~~

Jóllehet magától Jézustól tudjuk, hogy már ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevében, ott van közöttük (Mt 18,20), de melyik gyülekezet ne büszkélkedne lelkesen azzal, ha egy-egy ünnepi alkalommal színültig telik a temploma – ami általában ugye néhány tucat, helyenként néhány száz főt jelent. Nálunk az már kisebbfajta szenzációnak számít, ha egy történelmi egyház több ezer főt tud egybegyűjteni. Evangélikus egyházunkban a Szélrózsa országos ifjúsági találkozó, református testvéreinknél az ugyancsak kétévente tartott Csillagpont tudja produkálni az ezres nagyságrendet, ám öt számjeggyel e két – hatalmas szervezőmunkával megvalósuló – találkozó résztvevőinek együttes létszáma sem volna leírható.

Tízezres létszámot meghaladó közösségi élményért katolikus testvéreinknek is a székelyföldi Csíksomlyóig kell pünkösdkor elzarándokolniuk, mi, lutheránusok pedig még távolabb és csak némi idegennyelv-tudás birtokában élhetjük át maradéktalanul az igazán népes testvéri közösség élményét a németországi egyházi napok alkalmával. Ám aki járt már Csíksomlyón vagy az evangélikus szervezésű Kirchentagon, az aligha kérdőjelezi meg a „keresztény tömegrendezvényekben” rejlő – egyedülálló – lehetőséget a lelki feltöltődésre. Többnyire rajtunk áll, hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, meg persze azon is, hogy az adott rendezvény mennyire tisztán közvetíti Krisztus evangéliumát.

Nem feladatunk most elemezni sem a Mária-kultusz, sem a liberális protestáns megnyilvánulások problematikusságát, csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kétségkívül karizmatikus karakterű – vagy írjuk inkább így: evangelikál jellegű – Ez az a nap! dicsőítő alkalmain tartalmi (teológiai) szempontból még egyetlen keresztény felekezet sem talált fogást!

Lehet tehát fanyalogni azon, hogy a többórás megarendezvény a kortárs keresztény könnyűzene „szentlelkes” együtteseinek és szólistáinak fellépéseire építkezik, de azért mégiscsak elgondolkodtató, hogy történelmi egyházaink missziói nagyrendezvényei korántsem tudnak annyi hívet és „érdeklődőt” vonzani, mint a tisztán Isten dicsőítését célul tűző – egyébiránt katolikus, református, evangélikus, baptista, pünkösdi és evangéliumi gyülekezetekhez tartozókat tömörítő – „ezazanapos” szervezőcsapat. Miközben az egyházak missziói nagyrendezvényei műfajilag általában sokszínűbbek, gyakorta világi témákkal és kiváló világi előadókkal is „fűszerezettek”, illetve hígítottak… 

~~~

„Mi a Szentlélek vezetését kérve évről évre azon dolgozunk, hogy az Ez az a nap! alkalma jó értelemben vett lelki feltöltődés legyen. És Istennek hála, sok ezer olyan résztvevőről tudunk, akik hitükben megerősödve, megújulva tértek vissza saját gyülekezetükbe. Mert természetesen nem célunk a különböző felekezetű hívek identitásának megváltoztatása” – nyilatkozta három évvel ezelőtt lapunknak László Viktor, az Ez az a nap! megálmodója, a szervezőiroda alapító vezetője. Az interjúban arról sajnálatos módon nem esett szó, hogy ennél többet is tesznek: az alkalmaikon Istenre találóknak – és ilyenek is szép számmal vannak – azonnal javasolják a csatlakozást valamelyik gyülekezethez. Ajánlatukban a legkülönbözőbb felekezethez tartozók szerepelnek, de az olvasó talán megbocsátja, ha eltekintünk az „ajánlott evangélikus közösségek” nevesítésétől…

Legyünk őszinték: a kimondottan dicsőítő istentiszteletek legalább olyan ritkák evangélikus egyházunkban, mint a kifejezetten közös imádkozásra szervezettek. (Az Ez az a nap! rendezvényeit huszonnégy órás imádságos együttlét előzi meg a közreműködőkkel az aréna különtermében!)

~~~

Oldalpárunkat az idei – Az Igazság (Jn 14,6) címmel meghirdetett – „koncert-istentisztelet” felvételei illusztrálják. (Evangélikus részről Szeverényi János országos missziói lelkész volt tagja a színpadi „imaláncnak”.)

Valójában zeneileg sem volt egysíkú ez a délután. Az ezerfős Ez az a nap! kórus és az őket kísérő Joy Gospel szimfonikus zenekar merőben más stílusban dicsőítette Istent, mint az Unless vagy az eurovíziós dalfesztiválon elsőként döntőbe jutott magyar énekesnő, az eMeRTon-díjas Friderika, aki természetesen az 1994-es táncdalfesztiválon első díjat kapott dalát (Kinek mondjam el vétkeimet?) is elénekelte.

A teljesség igénye nélkül említjük, hogy ismét „a nap” külföldi vendége volt a brit Noel Richards és – első ízben – a King’s Village zenekar, az est záróakkordjaként pedig az ausztrál Planetshakers együttes. Az angolul énekelt dalok szövege, mint mindig, most is olvasható volt magyarul a hatalmas monitorokon, de a Szentlélek jelenlétének erejét sokak – sokunk – számára leginkább talán mégis a modern hazai dicsőítő zene három úttörője – Csiszér László, Pintér Béla és Prazsák László – közös koncertje közvetítette.

Az Ez az a nap! mozgalom 2000-ben azzal a „látással” indult, hogy birtokba vegye hazánk legnagyobb befogadóképességű helyszínét, a budapesti Népstadiont. László Viktor akkor is hangoztatta ezt az álmát, amikor (2015-ben) még csak a létesítmény lebontásáról érkeztek hírek. Időközben azonban megkezdődött az új, 67 155 férőhelyes Puskás Ferenc Stadion építése. A napokban jelentették be, hogy a stadion nyitómérkőzését a magyar válogatott 2019. november 15- én játssza Uruguay ellen. Ennél is bizonyosabb, hogy a 2020-as labdarúgó-Európabajnokságon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt kell megrendezni a létesítményben, amely amúgy természetesen zenei rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

Nos, jelen állás szerint az új Puskás Ferenc Stadionban az első, nem sporttal kapcsolatos rendezvény: Jézus Krisztusról fog szólni! Arról a Jézus Krisztusról, akiről az Ez az a nap! nagyrendezvényeinek dicsőítői is kitartó következetességgel hirdetik, hogy „az út, az igazság és az élet”. Ugye, kedves olvasónk, 2020. július 18-án te is ott leszel?!

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2019. június 30-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.