– Honnan jött az ötlet, hogy csapatot alapítsatok? Kik alkotják az EVFC együttesét?

– Mivel a csapat 23 játékosából nagyjából 15 régóta együtt rúgta a bőrt amatőr szinten, kispályán, ezért folyamatosan ott volt a levegőben, hogy egyszer összeállunk és alkotunk valami nagyot. Épp a norvég-magyar pótselejtező első meccsére hangolódtunk törzshelyünkön, a B1-Caféban nagyjából 8-10 jelenlegi csapattaggal együtt, amikor Schranz Áron fejéből kipattant a konkrét ötlet: Evangélikus FC. Ebben nyilván már benne van, kik is alkotják a csapatot: mindannyian az evangélikus egyházhoz kötődünk. A magot a két – egyébként egymással gyakran rivalizáló, de ennek a csapatban szerencsére semmi nyoma – leghíresebb budapesti evangélikus gimnázium, a Deák tér és a Fasor volt diákjai alkotják, de van több lelkészgyerek és teológushallgató is.

– Az elmúlt fél év rendkívül mozgalmas periódus volt a csapat életében. Mesélnél erről az időszakról?

– A legnehezebb feladatnak talán az bizonyult, hogy elhitessük az emberekkel, a lehető legkomolyabban gondoljuk ezt az egészet. Rengeteg segítséget kaptunk, amit ezúton is szeretnék megköszönni mindenkinek. Név szerint dr. Benkő Ingridet szeretném kiemelni, hiszen ha ő nem lenne, most biztosan nem a szezon első meccsére készülnénk ezerrel, de az Evangélikus Diakóniát is megemlíteném, hiszen mezeinkről ők fognak gondoskodni. A 'piszkosmunkát' jobbkezemmel, Áronnal végeztük el, volt, hogy három napig jártuk a várost a szükséges papírokért. Ezek azonban mind csak formai dolgok, az egész nem működhetne, ha nem dolgozna keményen együtt a 23 játékos hétről hétre fél éve.

Tovább a KötőSzó blogra.