„Győzd le a közönyt, szerezd meg a békét” – kéri Ferenc pápa a béke világnapjára írt üzenetében 2016. január elsején. A Szentatya felhívására a Szent Egyed közösség szerte a világon, így Budapesten is arra hívta fel az embereket, hogy lépjenek ki otthonaikból, fáklyás felvonulással és imádsággal emlékezzenek a háborúban szenvedő országokra, mondjanak nemet a háborúra.

A résztvevők Budapesten a Salkaházi Sára rakparton, a vértanú szerzetesnővér emlékét őrző márványtáblánál gyújtották meg mécseseiket. Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője felolvasta az Irgalmasság nagyobb, mint a közöny című békekiáltványt, amellyel közösségük csatlakozik Ferenc pápa szándékához. „Miközben a béke lépésével kezdjük az új esztendőt itt és a világ megannyi pontján, szeretnénk, ha Ferenc pápa felhívása meghallgatásra találna: »váljon az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká«. Vállaljuk, hogy ezt tettekre váltjuk azokból kiindulva, akiket Ferenc pápa üzenetében megjelöl: »az  idegenekből, betegekből, foglyokból, hajléktalanokból«” – szóltak a felhívás szavai. A rakpartról a menet a Váci utcai Szent Mihály-templomig vonult fáklyákkal, mécsesekkel és transzparensekkel, amelyeken a háború sújtotta országok nevei szerepeltek.

A fáklyás felvonulás ökumenikus imádsággal folytatódott, házigazdaként Osztie Zoltán templomigazgató üdvözölte a híveket.  A Szent Egyed közösség imádságának menete szerint a kórus és a hívek éneke, majd az énekelt zsoltár után következett az evangélium felolvasása és a szentbeszéd, amelyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas is Veritate Bizottságának elnöke mondott.  

A Jézus születésének örvendező pásztorok evangéliumi történetéből kiindulva, az Istennek adott dicsőség és az emberek békessége közti összefüggést emelte ki. „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!” – dicsőítik az angyalok az Istent. Ferenc pápa béke világnapi üzenetében XVI. Benedek pápa szavait idézi, a két gondolat elválaszthatatlanságát hangsúlyozva: „Szoros kapcsolat áll fenn Isten megdicsőítése és a Földön élő emberek békéje között”. Amíg az ember nem tanulja meg tisztelni az Urat és azt a méltóságot, amelyet a Teremtő minden embernek – a szegénynek, a kicsinynek is – adott, addig nem lesz béke a földön – tette hozzá Székely János.

Ferenc pápa január elsejei üzenetéből a püspök kiemelte azt a gondolatot, hogy a béke legfőbb ellensége a közöny. Ennek egyik arca sokak közönye Isten felé: azoké, akik azt hiszik, senkinek semmivel nem tartoznak, csak jogaik vannak és kötelességeik nincsenek. A közöny másik arca az emberek iránti közöny. Székely János a shalom szó etimológiájával – arámi nyelven azt jelenti: teljesség, valami tele van – magyarázta el: a béke nem pusztán azt jelenti, hogy nincs háború, hanem hogy a szív tele van jósággal, odafigyeléssel, nagylelkűséggel. A világban csak akkor lesz béke a földön, ha az emberek és az országok szíve megtelik igazságossággal, a másik iránti tisztelettel, irgalommal, együttérzéssel – fűzte hozzá.

Ferenc pápa központi üzenete a béke világnapján a világhoz az, hogy Isten nem közömbös, neki minden ember számít. Amikor népe Egyiptomban volt fogságban, az égő csipkebokorból elmondta az Úr, hogy látta, ismerte szenvedését, hallotta kiáltását. Az Ószövetséget magyarázó rabbik szerint az Úr azért szól Mózeshez a csipkebokorból, mert a tövisek között együtt szenved a népével. Istennek számít az ember.

Isten soha nem közömbös – hangsúlyozta a püspök. Számára minden ember végtelenül értékes. Nem úgy ítél, mint egy bíró. Szent Ágoston azt mondja, közelebb van hozzánk, mint mi saját magunkhoz; jobban ismer minket, mint mi saját magunkat; jobban szeret minket, mint mi saját magunkat. Nem közömbös az ember iránt. Jézus megsiratja Jeruzsálemet, megsiratja Lázárt, a barátját, szíve megindul az ember szenvedésén. Arra tanít minket is, hogy ne legyünk közömbösek. Intő jel az irgalmas szamaritánus történetében a pap és a levita viselkedése, és példa előttünk maga a szamaritánus, aki képtelen volt továbbmenni, szívét megindította a fájdalom. Kalkuttai Teréz anya példáját idézte fel, aki szintén képtelen volt átlépni a sok haldoklón Kalkutta utcáin, felemelte, magához vette őket, a szenvedők anyja lett. Legyen a mi szívünk is irgalmas, ne legyen benne közöny, távolságtartás – buzdított Székely János.

A püspök megemlítette, hogy a Szent Egyed közösség az imádságain név szerint emlékezik meg a háború áldozatairól, nem csak számokat sorol. Feltárul emberek sorsa, arca. Isten a tenyerére írta a nevünket, nem feledkezik meg rólunk, és azt szeretné, írjuk mi is a tenyerünkbe mások nevét – hangsúlyozta.

A Szentatya üzenetéből Székely János kiemelte az ifjúság békére való nevelését, a megfogant élet iránti tisztelet fontosságát, valamint a gazdag országok felelősségét abban, hogy kisegítsék a nyomorból a szegény országokat.

Végül egy történettel figyelmeztetett arra, milyen veszélyes a közömbösség: Egy város szélén kigyulladtak a szegényes házak. A város központjában élők órákon át nem törődtek vele, nem küldtek tűzoltókat, sokan azt gondolták, talán jobb is így, vagy az ott lakókat okolták a tűzesetért. Egyszer csak szél kerekedett, felkapta a lángokat és a fél város leégett.  Meg is magyarázta a történet aktualitását: Afrikában, a Közel-Keleten tűz van és sokan úgy gondolják, nem érinti őket, ráadásul talán azt is gondolják, az ott élők a hibásak érte. Isten azonban nem közömbös és arra tanít minket, hogy mi se legyünk azok. Adjuk meg a dicsőséget Istennek, hogy megkaphassuk a béke ajándékát a földön – zárta homíliáját Székely János püspök.

Az ökumenikus alkalom a jelen lévő többi felekezet vezetőjének imádságával folytatódott. Fabiny Tamás evangélikus püspök az Úr békéjéért, az emberek egymáshoz való közeledéséért, az irgalmatlan világban az irgalomért könyörgött és az Úr segítségét kérte, hogy ne csak haszonélvezői, hanem munkálói is legyünk a békének.

Halil Juszef, a magyarországi kopt ortodox egyház főesperese imájában megköszönte Istennek, hogy vére által új életet ad nekünk, megszabadít a sötétségtől. Az Úr segítségét kérte azért, hogy irgalmasok legyünk teremtményei iránt, hiszen amikor irgalmasok vagyunk, Ő megbocsátja bűneinket. Imádkozott Magyarországért, hogy az emberek megismerjék Istent, megtöltsék a templomokat és könyörgött Egyiptom békéjéért, az egyiptomi egyházért.

Aaron Stevens, a Szent Kolumbán skót presbiteriánus egyházközség lelkésze azt kérte Istentől, különbözőségeinkkel együtt formáljon bennünket egy néppé. Kérte, hogy védje meg az embereket a háborútól és a hatalomvágytól és tegye a hívőket szeretetközösséggé, amely tanúságot tesz az egész világ előtt az ő igazságáról.

Az egyházvezetők imádságait követően a hívek imádkoztak a háborúban szenvedő országokért, a jelen lévő kisgyerekek minden ország neve után mécsest gyújtottak az oltár előtt.