A sorrendben negyedik MEE által szervezett központi ünnepség idén azonban az 1483-ban született Luther Márton neve napjának előestéjén (pontosabban „elődélutánján”) tartatott meg, azaz a reformátor születésnapján. Az ünnepség helyszíne ezúttal a Budapest-Fasori evangélikus templom volt, ahol egyebek mellett átadásra került egyházunk két legmagasabb kitüntető elismerése. A Prónay Sándor-díjat idén dr. Bence Gábor kántor-karnagy, míg az Ordass Lajos-díjat Zászkaliczky Péter nyugalmazott lelkész vehette át.

A kevéssel a reformáció – október 31-i emléknappal záruló – hónapja és az advent kezdete közé ékelődő Márton-nap megünneplésében való hangsúlyosabb evangélikus szerepvállalás célja nyilvánvalóan nem az, hogy valamiféle Luther-kultusz megteremtésével „konkuráljunk” a Tours-ban 371-ben püspökké szentelt és 398-ban bekövetkezett haláláig rászorulókat segítő Szent Márton emlékezetével. Az egyébiránt még a római időkre visszanyúló jeles nap ugyanakkor épp profán jellege miatt engedi meg, hogy lutheránus egyházunk a reformátor névnapjának apropóján kicsit önmagára is ünneplősen tekintsen – Úristen előtti hálaadással. És idén különösképpen is volt ok ünnepi megemlékezésre, hiszen az 1952-ben „pártállamosított” Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 1989-ben került vissza egyházunk fenntartásába – az elvett felekezeti oktatási intézmények közül elsőként. 

A harminc évvel ezelőtti újraindítás történelmi eseménye indokolta azt is, hogy idén – dacára a benne zajló felújítási munkálatoknak – a gimnázium épületével érintkező fasori templom legyen a helyszíne az eleddig a Budapest-Deák téri evangélikus hajlékban tartott Márton-napi rendezvénynek.

Győri András Timótheus jóvoltából lényegében a vasárnap délutáni ünnepség minden mozzanata visszanézhető honlapunkon, beleértve azt az archív filmösszeállítást, amit operatőrünk Fabiny Tamás elnök-püspökkel közösen szerkesztett. Bátorítunk is mindenkit a videófelvételek megtekintésére, az időhiányban szenvedők kedvéért mindazonáltal írott szavakkal is összefoglaljuk röviden e mintegy két és fél órás alkalom történéseit.

Házigazdaként Magyarkuti Gyuláné Tóth Katalin fasori másodlelkész köszöntötte a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, majd Fejérvári Andrea hegedűművész, Fejérvári János brácsaművész és szintén vonós hangszeren játszó fiúk, a Fasorban tanuló Fejérvári Hunor idézte meg néhány tétel erejéig Jean-Baptiste de Lully és Georg Friedrich Händel muzsikáját.

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium harminc évvel ezelőtti újraindítása a magyar oktatáspolitika történetében is mérföldkőnek számít, hiszen „ezzel vette kezdetét a szabaddá váló országban az egyházi oktatási rendszer újraépítése” – hangsúlyozta köszöntőjében Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy napjainkban már a gimnáziumok 26 százaléka van egyházi fenntartásban.

A Ceglédi Evangélikus Egyházközség lelkészének személyében egykori fasori diák volt a Márton-napi ünnepség igehirdetője. Szlaukó-Bobál Orsolya a fogságból szabadult zsidók zarándokénekének nevezett 126. zsoltár alapján vont párhuzamot Babilon és a fasori iskola 37 évnyi „fogságának” realitása között, rámutatva a legmerészebb álmokat is beteljesíteni képes Úr- Jézusra.

Gyülekezeti ének után következett annak az archív filmösszeállításnak a levetítése, amely tágabb kontextusban tekinti át a Városligeti fasorba 1904-ben költözött, s csakhamar nemzetközi hírnévre szert tett evangélikus gimnázium elvesztésének és visszaszerzésének körülményeit.

A harminc évvel ezelőtti újraindulás emlékeit kerekasztal-beszélgetésen idézte fel az első fasori tantestület két tagja, Gadóné Kézdy Edit, a Deák téri Evangélikus Gimnázium igazgatója és Zászkaliczky Péter, valamint – fasori öregdiákként – dr. Schneller Domokos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár. A moderátor, Nagy Szabolcs végzős teológus megszólította Roszík Gábor evangélikus lelkészt is, aki első szabadon választott országgyűlési képviselőként írta be nevét a rendszerváltás „történelemkönyvébe”.

A Magyarországi Evangélikus Egyház – egy héttagú kuratórium döntése alapján – évente egy alkalommal adományozza egy-egy arra érdemesített személynek a Prónay Sándor néhai egyetemes felügyelőről és az Ordass Lajos néhai püspökről elnevezett díját. Az Országos Presbitérium által 2007-ben alapított Prónay Sándor-díjat azok a világi személyek kaphatják, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett, míg az Ordass Lajos-díj annak a felszentelt (aktív vagy nyugalomba vonult), feddhetetlen életű, magyar vagy külföldi lelkésznek adható, aki kiemelkedően sokat tett a magyar evangélikusságért.

A Prónay Sándor-díjjal idén kitüntetett dr. Bence Gábor kántor-karnagyot Prőhle Gergely országos felügyelő, az Ordass Lajos-díjjal kitüntetett Zászkaliczky Péter nyugalmazott lelkészt Fabiny Tamás elnök-püspök méltatta.  

A két laudáció, illetőleg a díjazottak megszólalásai között a Bencze Gábor alapította Fővárosi Protestáns Kántorátus szolgált zsoltárfeldolgozással, Pap Kinga Marjatta vezényletével. Evangélikus himnuszunk, az 536 éve született Luther Márton által jegyzett Erős vár a mi Istenünk kezdetű zsoltárparafrázis viszont már az újjászületésének 30. évfordulóját ünneplő Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében csendült fel. Itt Hajdó Ákos igazgató nyitotta meg azt az állófogadást, amelyre a Márton-napi templomi ünnepség minden resztvevője meghívást kapott.