– Az orgonabarátok számára nagy öröm, hogy ez a hangszer elkészült, és az is, hogy a tizedik évfordulót május 21— 22-én az Orgona 10 című maratonnal ünnepelhetjük. Egyértelmű volt, hogy a Müpa hangversenytermében orgona is épül? Kitől és mikor kapta a felkérést, hogy részt vegyen a hangszer tervezésében?

– Nem volt egyértelmű. Tudomásom szerint a Müpa tervezője, Zoboki Gábor volt a kezdeményező, a tervekre kezdettől fogva orgonasípokat is rajzolt. 2002 tavaszán keresett meg, hogy segítsek az orgonaprojekt előkészítésében és levezénylésében. De volt egy másik szál is: a generálkivitelező Baróti Istvánt, az esztergomi bazilika orgonistáját kérte fel szakértőnek. Két különböző úton kaptuk ugyanazt a feladatot, egy ideig nem is tudtunk egymásról. Amikor kiderült, megörültem, mert ő volt az első orgonatanárom, rengeteget köszönhetek neki, és nagyon tisztelem a szakmai tudását. De harminc év korkülönbség azt is jelenti, hogy nem feltétlenül azonos az orgonaideálunk. Bizonyos szakmai kérdésekben mást gondoltunk, és ezt kellett kompromisszumokkal közös nevezőre hozni.

– Kik dolgoztak együtt ezen a projekten?

– A hangszer a német Mühleisen Orgelbau Stuttgart cég és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra közös munkájának eredménye.

– Miben különbözik egy hangversenytermi orgona a templomokban álló társaitól?

– Leginkább azt várják ezektől a hangszerektől, hogy az orgonairodalom szélesebb spektrumát lehessen rajtuk megszólaltatni. És legyenek rajtuk olyan szabad kombinációk, amelyek lehetővé teszik, hogy sok előadó gördülékenyen tudja követni egymást az előadásban, mint például a tavalyi Bach-maraton alkalmával. Ami a hangzást illeti: az ilyen orgonáknak komoly szerepük van a zenekarral való együtt játszásban. Gazdag alap- és nyelvkar, jelentős hangenergia birtokában kell egyenrangú félként felvenni a versenyt. Egy orgona hangzását alapvetően az határozza meg, hogy milyen stílust képvisel, és azon belül hogyan vannak intonálva a regiszterei. A Müpa orgonája az eklektikus modern koncerttermi orgonastílusba illeszkedik, és a legnagyobb hangszerek közé tartozik: ötmanuálos, kilencvenkét regiszteres, 6804 sípból áll.

– Mekkora a legkisebb és a legnagyobb síp?

– A legnagyobb síp tíz méter hosszú. Aki pedig a legkisebbre kíváncsi, jöjjön el az orgona születésnapjára, a bérlethez ajándékba kapja a legkisebb síp élethű másolatát!

– Hogyan működik a felső és az alsó játszóasztal?

– A felső játszóasztalban a billentyűk és a szelepek kapcsolata mechanikus, az alsóban elektromos. Ha fent játszik valaki, sokkal közvetlenebb a kapcsolata a hangzással. A lenti játszóasztal előnye, hogy az orgonista közelebb van a közönséghez, a zenekarhoz, a kórushoz. Így az egész hangzást tudja kontrollálni. 

– Az orgona megálmodójának van-e kedvenc regisztere?

– Kedvenc regiszterem nincs, inkább azt szeretem, hogy minden egyes gyakorláskor lehet kísérletezni a hangszínkeverésekkel. Még tíz év után is fedezek fel új hangszíneket.

– Hogyan szerveződnek a Müpa saját rendezésű orgonás programjai? 

– A szerkesztői bizottság elé viszem az ötleteimet, és az ottani megbeszélés nyomán alakulnak ki a végleges koncertprogramok.

– Van-e a Müpában olyan koncerttípus, amely újdonságnak számít?

– Az Orgonasztorik és az Orgonapárbaj ilyen. A tavalyi Bach 24 programra sem volt még példa koncertteremben. Ezen a napon – a koncertek mellett – volt orgonaépítést bemutató foglalkozás, és orgonaleckét is lehetett venni az előcsarnokban.

– Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző stílusú és fajsúlyú programok között?

– Ez a kezdetektől nagyon fontos szempont volt. Úgy érzem, sikerült a helyes arányt megtalálni a népszerűbb és az újdonságokat bemutató koncertek között.

– Melyik program volt a legemlékezetesebb a tíz év alatt, és miért?

– Talán a legutóbbi orgonapárbaj január 19-én. Itt tényleg azt éreztem, hogy a fellépő két zseniális orgonista, Thomas Ospital és Sebastian Küchler-Blessing teljesen szabadon tudott alkotni, és ebbe az alkotófolyamatba a közönség képes volt bekapcsolódni.

– Mennyire népszerűek az OrgonaExpedíció alkalmai?

– Mindig telt ház van, ilyenkor a színpadon százan foglalnak helyet.

– Johann Sebastian Bach neve összeforrt az orgonamuzsikával és az evangélikus egyházzenével. Ezért jelentett k lönleges élményt a zeneszerető evangélikusok számára a tavalyi Bach 24 hangversenysorozat. Hogyan alakult ki ez a műsorfolyam?

– Az alapötlet onnan jött, hogy az egyik szerkesztői ülésen valaki említett egy maratoni, huszonnégy órás koncertet. Akkor kezdtem el kiszámolni, van-e arra esély, hogy ilyen meghatározott keretek között elhangozzék a húsz-huszonegy órányi bachi orgonaéletmű. Eredetileg több előadót képzeltem el, de kiderült, hogy így szünetekkel együtt nem férne bele huszonnégy órába. Akkor már tudatosan csökkentettem a koncertek számát tizennégyre, amely Bach száma.

– És hogyan formálódott az idei Orgona 10 programja?

– Ez a retrospektív rendezvény felidézi az elmúlt tíz év legfontosabb koncertfajtáit. Az egyik ilyen az Orgonasztorik. A Frank Zappa-projekt képviseli az Orgona+ típusú koncerteket, most egy új műfaj, a rock kapcsolódik az orgonához. A Bachtól Bachig, Elekes Zsuzsa és Pétery Dóra hangversenye visszautalás a Bach 24-re. Újdonság, hogy Bartók-mű sz lal meg orgonán: A csodálatos mandarin szvit Szabó Balázs átiratában és előadásá- ban. Hasonlóan az újdonságokat képviseli Szathmáry Zsigmond műve és egy Kodály-átirat, a Marosszéki táncok, illetve a kettőjük közös átiratában előadott Lisztmű, a Les Préludes. Másik magyar vonatkozása is van a programsorozatnak, Gárdonyi Zoltán születésének és halálának évfordulója. Ez a koncert, amelyen fia, Zsolt és unokája, Dániel lép színre, nemcsak a zeneszerző miatt jelentős, hanem a kórus-orgona párosítás reprezentatív alkalma is lesz. Az ünnepi fináléban pedig a párizsi Notre-Dame két orgonistája, Olivier Latry és Philippe Lefebvre lesz a színpadon. Ez egyben visszautalás az orgonaavató fesztiválra, amelyet az ő közös játékuk zárt 2006-ban.

– Szakmai fejlődésének, karrierjének szempontjából mit jelent a Müpa-beli feladat?

– Fontos a folyamatos kapcsolattartás a közönséggel, ezt leginkább az OrgonaExpedíciókon keresztül tudom megvalósítani. A másik, hogy rendszeresen gyakorolhatok ezen a gazdag lehetőségeket kínáló hangszeren. Nem szabad elfeledkezni a fellépési lehetőségekről, idén az évad művészeként is. És nagyon jó, hogy sok külföldi kollégát meg tudok hallgatni. Az ő játékuk nemcsak számomra, hanem a növendékek számára is sok tanulsággal szolgálhat.

A Müpa 2016. május 21—22-i ünnepi rendezvénysorozatáról a https://www.mupa.hu/programok/orgona10 honlapon olvashatók részletek.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 19. számában jelent meg, 2016. május 15-én. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.