Nagypál Szabolcs szerint fontos megfogalmazni, mit jelent műfajilag a pápai körlevél, mi a célja és milyen jelentőséggel bír. Mivel a pápa a mai történelmi időben nem bír világi hatalommal, ez az eszköz alkalmas arra, hogy az egyház kifejtse álláspontját bizonyos társadalmi folyamatok, jelenségek kapcsán. Az enciklikát számos kritika érte, leginkább a testvériség fogalmának kiterjesztő (az egyházi frazeológiát meghaladó) használata miatt. Sokan egyfajta globalizációs agendát látnak ebben, sőt, vannak, akik szabadkőműves összeesküvésről beszélnek, Nagypál Szabolcs azonban óvatosságra int. Felhívja a figyelmet az Európában zajló szekularizációs folyamatra, ennek veszélyeire, az ideológiák, ezoterikus eszmék előtérbe kerülésére. Ezért különösen fontos, hogy a pápa hallassa a katolikus egyház hangját.  Az Istenképmás minden emberben történő felismerése a fő mondanivaló, bár az enciklika pacifista beállítottsága vitathatatlan – vonja le a következtetést Nagypál. Az igazságos háború kérdése, a halálbüntetés alkalmazhatósága mind olyan kérdések, amelyeket a modern korban szükséges újragondolni.

A vallásközi párbeszéd célja nem más, mint azoknak a konfliktusoknak az oldása, amelyek egy része éppen vallási indíttatású – fogalmaz Nagypál Szabolcs. A katolikus egyház ennek élére áll, a vallásos embereket ugyanis bátorítani kell. Fontos az önazonosság, de kellőképpen nyitottnak kell lenni a másik emberre, annak hitére. A vallásközi alkalmak lényege a kommunikáció és a közös cselekvés, és nem a hitbéli különbözőségek összemosása.