A halásznak el kell döntenie, pénzt gyűjt egy új halászhálóra, vagy lerövidítve a játékot inkább ellopja azt. Döntésétől függ, hogy a játék története hogyan folytatódik tovább. Egyértelműen jó vagy rossz út nincsen – mondja Amin Josua fejlesztő. Néha a játékos morálisan kétséges megoldásokkal jut csak tovább, de van, hogy ezért később felelnie is kell.

A heidelbergi teológusdoktorandusz már másfél éve dolgozik a játékon, amely elsőként dolgozza fel az evangéliumokat csúcsminőségű 3D-ben is átélhető játékként. Milliós költségvetésű tervéhez Josua tavaly, szeptember végén létrehozott egy startup céget. 2019 februárjában pedig egy prototipusnak már napvilágot kell látnia.

A One of the 500 játék Jézus korában játszódik, az evangélium történeteinek színhelyein. A cím egy bibliai igehelyre utal, de hogy melyik ötszázról van szó, azt a játékosnak magának kell kiderítenie – mondja Josua.

A játék áttekintést ad a jézusi megnyilatkozásokról és a Megváltó körül zajló eseményekről, de nem egyfajta tanító, prédikáló, tehát moralizáló, kioktató vagy tanító célzattal, hanem úgy, hogy a játékost morálisan, etikailag és spirituálisan is kihívások elé helyezi.

A startup cég alapítója egy stuttgarti épületben irányítja négyfős csapatát. „Sokan érdeklődnek az iránt, mit jelent Jézus a keresztények számára, illetve a mindennapjaikban.” Ezért a játék biblikus alapokon társadalmilag ma is érvényes életkérdésekkel foglalkozik. „Kérdés, hogy hogyan kezelem az ellenségeimet vagy a társadalmi csoportok stigmatizálását.” Ezenkívül történelmi tudást is kell közvetítsen a játék, például azt, hogy kétezer évvel ezelőtt hogyan nézett ki a Genezáreti-tó. Josua ad a profi grafikára, hogy a szekuláris játékok mellett ez a játék se szenvedjen semmiben hiányt.

A játék fejlesztésének ötlete akkor született, amikor Josua egy iskolai projekt keretében megkérdezett diákokat arról, szerintük az egyház hogyan lehet a fiatalok számára ismét releváns. Egy diák ezt a feleletet adta: „Az egyetlen esély arra, hogy bibliai témákkal foglalkozzam, az lenne, ha kockulhatnék.” „Ekkor esett le a tantusz, hogy a digitális játékok használható kommunikációs struktúrák” – emlékszik vissza Josua. – Egy olyan kommunikációs struktúra, amely az egyháztól és a keresztényektől eddig távol állt.

Játszva tanulni

A német gamerszövetség (Verband der deutschen Games-Branche) szerint kereken harmincnégymillió német tölti napjait digitális játékokkal, s az átlagéletkor harminchat év körül mozog. „A game-ekről alkotott társadalmi kép alapvetően változott” – mondja Felix Falk, a szövetség vezetője. – „Manapság már teljesen magától értetődő kulturális javakat, gazdasági faktort és innovációs hajtóerőt jelentenek a játékok. Ehhez hozzájárul az is, hogy a komputer- és videojátékok jól alkalmazhatók a tanításban, tanulásban is. Kellően interaktívak, és közösen is lehet játszani őket, ami a tanulási sikert alapvetően növeli. Az, hogy egy játékos milyen hatékonyan tud a segítségükkel tanulni, sokféle összetevőn múlik. Minél jobban motiválja a játékosokat egy játékban valami, annál inkább elérik őket a tartalmak is.”

Josua számára ezenkívül még az is fontos, hogy a célcsoport számára érdekes legyen a téma. Az iskolai projekt után bemutatta ötletét a Württembergi Protestáns Tartományi Egyház digitalizálási projektfelelőseinek, és egyre nagyobb lett az „ezt meg kellene csinálni” érzése.

A családapa kétszer repült el az Egyesült Államokbeli Portlandbe, a keresztény játékfejlesztők konferenciájára (Christian Game Developer Conference). Ott sikerült kapcsolatba kerülnie egy produkciós stúdióval. A tartományi egyház a kezdetek finanszírozására háromszázezer eurót bocsátott rendelkezésére.

A történelmi regényeiről híres Titus Müller vállalta a számítógépes program forgatókönyvének megírását, már csak azért is, mert az író maga is szívesen kockul. A fejlesztés, a produkció és a marketing költségeit kereken hétmillió euróra saccolja Josua, akinek most befektetőket kell hozzá találnia. És további kollégákra is szüksége van.

„A One of the 500-nek meg kell hódítania a világpiacot” – mondja magabiztosan. Egyelőre azonban még bizonytalan, hogy merre tart az út, és hogy minden úgy fog-e elsülni, ahogyan azt elképzeli. De a hívő keresztény bizakodó. Az elmúlt másfél évben rengeteg minden történt, és ez nem lehet a véletlen műve.