A találkozó után Gáncs Péter elnök-püspök érdeklődésünkre elmondta, hogy a német államfőt megbeszélésük elején meglepték a Luther Kiadó gondozásában nemrégiben magyar nyelven is megjelent önéletrajzi kötetével, amely a Nyári fagyok – őszi kikelet címet viseli, valamint átadták neki az Evangélikus Élet egy példányát is, amelynek címlapján a kötetről szóló cikk szerepel.
„A német államfő élénken érdeklődött a Magyarországi Evangélikus Egyház élete és társadalmi vonatkozásai iránt, nem tagadván meg korábbi lelkészi mivoltát – mondta Gáncs Péter. – Beszámoltunk arról, hogy egyházunk missziói helyzetben van, hiszen nagy lehetőségek nyíltak meg előttünk a kötelező hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével. Érdekelte, hogyan folyik ennek finanszírozása, hogyan zajlik a hitoktatók képzése. Beszélgetésünkben kiemeltük, hogy egyházunkban milyen fontos hagyománya van az iskolának, a képzésnek, a kulturális értékeknek.”
Az evangélikus egyház vezetői elmondták, hogy az oktatás és a diakónia területén sok intézmény került át egyházi fenntartásba az elmúlt két és fél évtizedben. Ugyanakkor Magyarországon is – csakúgy, mint Európa-szerte – a hívek fogyatkozásának problémájával küzdenek az egyházak.
Prőhle Gergely országos felügyelő ezután a Háló-tanulmánykötet legújabb részét adta át Joachim Gaucknak, és beszélt ennek a könyvnek a jelentőségéről.
„Evangélikus egyházuk a mai magyar közéletben fontosnak tartja a múltbeli események felderítését, és ezt az elhatározásunkat Joachim Gauck is igen támogatta – magyarázta az országos felügyelő. – Gauck úr ezután aggodalmának adott hangot a magyarországi nacionalista felhangokkal kapcsolatban. Ennek kapcsán elmondtuk neki, hogy ez összeurópai jelenség. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő tény, hogy míg a mostani lengyel területekről a németek elüldözése teljes volt, addig a magyarok az elcsatolt területeken is ott maradtak. Amikor Magyarországon határon túli magyarokról beszélünk, soha nem a területről, hanem a határon kívüliek nyelvéről, kultúrájáról és arról beszélünk, hogy az ő jogaik az identitásuk kiteljesítésében meglegyenek. Az újdonság erejével hatott a német államfőre, hogy mi három gyökerű egyház vagyunk, és a magyar mellett a német és a szlovák gyökereket is fontosnak tartjuk hangsúlyozni. Nyomatékosítottuk, hogy abban vagyunk érdekeltek, hogy itt semmiféle nacionalizmus ne érvényesüljön, mert a mi mindennapos egyházi tapasztalatunk ez a háromféleség.”
Az egyházi vezetők az államfőnek kifejezték azt a véleményüket, hogy a német sajtóban megjelenő, a magyarországi helyzettel kapcsolatos hírek „gyakran erősen túlzóak”. Joachim Gauck utalt arra, hogy számára is néha túlzónak tűnnek a sajtójelentések, és ezért is tartja fontosnak vasárnapi és hétfői budapesti személyes találkozóit.
Áttérve a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére, ezután Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke, úgy is, mint miniszteri biztos számolt be Joachim Gaucknak a magyar állam és az egyházak közreműködésével létrehozott reformációi emlékbizottság eddigi tevékenységéről. Egyházunk küldöttsége ezután a Luther Márton végrendeletét bemutató német nyelvű könyvet is átadta az államfőnek.
Információink szerint június 16-án, hétfőn Joachim Gauck részt vesz a Nagy Imre újratemetésének 25. évfordulója alkalmából tartandó állami megemlékezésen. A látogatáson rajta kívül jelen lesznek a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) államfői is, köztük Áder János köztársasági elnök.
Maga a találkozó nem előzmény nélküli: a felek már korábban megállapodtak abban, hogy az 1989-es rendszerváltás – és a kommunista rezsimek bukásának – jeles évfordulóját minden érintett országban közösen ünneplik majd. A „Közös siker” programsorozat részeként Gauck és a négy államfő ezért múlt héten Varsóban találkozott. Az hosszabb és nagyobb lélegzetvételű összejövetel volt, a lengyel fővárosban megjelent Barack Obama amerikai elnök is, aki egyebek mellett az érintett NATO-tagországok államelnökeivel is egyeztetett az ukrán krízis kezeléséről. A budapesti találkozót ősszel Pozsony, Prága, majd Lipcse követi.
Az államfők hétfőn délelőtt részt vesznek a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a felújított nemzeti emlékhelyen tartandó megemlékezésen, amelyen az ünnepi beszédet Áder János köztársasági elnök mondja. Ezt követően a részvételükkel katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzzák az emlékhelyet, majd virágot és mécsest helyeznek el Nagy Imre sírjánál.
Kora délután a német és a magyar köztársasági elnök a Terror Háza Múzeumban „Adjunk nevet az áldozatoknak!” címmel közös sajtótájékoztatót tart a kommunizmus áldozatainak számbavételéről szóló magyar-német együttműködésről. A tájékoztatón részt vesz Hubertus Knabe, a berlini Stasi Múzeum és Emlékhely Igazgatója, illetve Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A szóban forgó együttműködésről előzetesen 2013 márciusában állapodott meg Áder János és Joachim Gauck. Az akkor Berlinben tartózkodó magyar államfő javasolta német kollégájának, hogy Magyarország és Németország közösen állítsa össze a kommunizmus áldozatainak listáját, utalva arra, hogy a munka 2014-ben kezdődhet és három évig tarthat.
Az egykori NDK-ból származó Joachim Gauck a keletnémet kommunista állam időszakában lelkészként kezdte pályafutását, egészen pontosan az uniált egyházban szolgált. Az egyház berkein belül ellenzékiként a polgárjogi mozgalom egyik vezéralakja volt, majd a német állambiztonsági hivatal, a Stasi aktáit feltáró hivatal vezetője lett. 2012 márciusában, német államfővé történt megválasztása után visszaadta ordinációját.