Gazdasági válság és igehirdetés címmel tartott előadást Szabó B. András evangélikus lelkész. A gazdasági szemlélet és a spiritualitás kapcsolatát, a lelkiség gazdaságformáló hatásában kereső előadás különbséget tett a gazdasági célok és az egyházi cél meghatározása között. Provokatív kérdésében az előadó rávilágított arra, hogy a célorientált világszemlélet nem azonos a spirituális hozzáállással, hiszen „kérdés, hogy a célra vonatkozó kérdés Istennél feltehető–e? – fogalmazott az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza. Az ipar hegemóniájával kapcsolatban az előadó kifejtette, hogy „az ipar átalakul, és a pénz meghatározó része lesz.” Meglátása alapján a szavaknak még ma is hatalma van, így azt akár gazdagsági tényezőnek tekinthetjük, így „a jelenlegi válság lehetőséget nyit az igehírdetés szempontjából az emberekhez való eljutáshoz” – fogalmazott a lelkész. Szabó B. András hozzátette, hogy mindez csak úgy képzelhető el, ha az igehirdetés személyes tartalmat hordoz korszerű megfogalmazásban. Az előadásában a ház szimbólumával élő lelkész feltette a kérdést, hogy „ma, amikor nagy erővel felépítenek egy házat, vajon képesek–e azt az emberek a devizahitelek változása és egyéb tényezők hatására megőrizni? Van–e olyan erő a családban, amely képes megtartani a fedelet a család fölött?”

Az értékmérés témakörében a doktorandusz emlékeztetett arra, hogy ez nem egy új fogalom, hiszen az már a bűnbocsátó cédulák kiadásánál is jelentkezett. „Bizonyos üdvgazdaságtan ma is megfigyelhető az igehirdetésben és a teológiai gondolkodásban egyaránt” – mondta.

Szabó B. András négy igehirdetési prioritást emelt ki előadásában. Fontosnak látja, hogy tudatosodjon: „az üdvösség nem gazdasági fogalom, így annak méréséhez nem használhatóak a megszokott fogalmak és ábrák.” Wofhart Pannenberg gondolatához kapcsolódva elmondta, hogy „a moralizmus nem képes a bűn valódi karakterét megragadni.” Továbbá Oscar Culmannt idézve rávilágított, hogy az igehirdetésnek az egészre szükséges kérdeznie. „Míg például a jogi, vagy kulturális gondolkodás önmagában is működik, egy szakterületen belül gondolkodik, addig az igehirdetés a teljességre kérdez rá” – fogalmazott az evangélikus lelkész, aki úgy látja, hogy Isten igéjének közvetítése orientációt szükséges és kell hogy adjon.

„Isten helyét a társadalomban képes–e a pénz betölteni?” – kérdezte Szabó B. András, aki emlékeztetett rá, hogy a tizenkilencedik században született Georg Simmel filozófus és szociológus A pénz filozófiája című művében már váltófogalomként használta Isten mellett a pénz fogalmát. „Csak Istennel együtt tud a véges ember teljességre kérdezni” – figyelmeztetett ezzel kapcsolatban az előadó.

Szabó B. András az igehirdetés közösségi hatását bemutatva kifejtette, hogy ebben a vonatkozásban az egyén szerepe meghatározó. „Gondoljunk az ószövetségi prófétai hagyományra, vagy Jézus templomtisztítására. Mindegyikből kirajzolódik az a hozzáállás, mely kifejezi, hogy a mostani gazdasági szabályok ellen fel lehet és fel kell lépni” – mondta az evangélikus lelkész. A nyilvános teológia szemléletében az előadó kiemelte, hogy „a szegények számára megadható elsőbbséget nemcsak hirdetni, hanem gyakorolni is szükséges.”

Szabó B. András előadásának végén kérdéseket tett fel: „Ténylegesen a kamat fogalma, mint a növekedést kényszerítő eszköz vezet minket? Fenn kell–e tartani a mai gazdasági irányt, vagy paradigmaváltásra van szükség? Avagy el lehet–e engedni a jézusi példázathoz hasonlóan a másik adósságát?” Az előadó ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy pozitív üzenettel bír I. Ferenc pápa szegények melletti teológiai és spirituális magatartása. „A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1Jn 2, 17) alapján előadása végén a doktorandusz kiemelte, hogy az igehirdetésnek olyan releváns mondanivalóval kell rendelkeznie, mely ha aktuális, akkor folyamatosan kérdésekkel néz szembe, viszont orientációt nyújt.