A nemzetközi szervezetek becslései szerint a probléma globálisan körülbelül 60 millió embert érint. Úgy tűnik, hogy az Európában tapasztaltak összefüggnek a világban bekövetkező gyökeres politikai változásokkal, amelyeknek tünete egyes államok összeomlása. Szíriában és Irakban elsősorban a rettenetes háború következtében kell menekülniük az embereknek, de közülük a legtöbben még így is saját országuk határain belül, más vidékeken keresnek menedéket. 4 millió szíriai a szomszédos országokban (Jordániában, Libanonban és Törökországban) telepedett le ideiglenesen, igen nehéz humanitárius körülmények között. Ennek egyik oka, hogy a nemzetközi közösség nem támogatja kellő mértékben az ezekben az országokban létrehozott menekülttáborokat.

Az utóbbi hetekben a menekültkrízis az eddiginél drámaibb fordulatot vett Európában is. A csónakok mellett vagy furgonokban fuldokló menekülteket és a határsávokban őket erőszakkal visszatartó rendőröket ábrázoló képek mélységesen megdöbbentettek és elszomorítottak bennünket. Ugyanakkor Európában megmutatkozott a szolidaritásra és a segítségnyújtásra való készség is; többek között az egyházak is kivették részüket az érkező menekültek fogadásában és ellátásában. Mindeközben a menekülteket célba vevő támadások is valósággá váltak Európa több országában.

A GEKE tanácsa végiggondolta mindazokat a bibliai utalásokat, amelyek az idegenek és a menekültek különleges és jelentős szerepére utalnak a zsidó és keresztény hagyományban. Ábrahám befogadott három jövevényt, ételt szolgált fel nekik, és távozásuk után rádöbbent, hogy általuk maga Isten látogatta meg őt (1Móz 18). Izrael népe is újra meg újra figyelmeztetést kap, hogy védje meg az idegeneket és a jövevényeket, mert ő maga is rabszolga volt Egyiptomban, ahonnan Isten kiszabadította őket. Az idegenekkel való találkozáson keresztül Izrael vissza kell hogy emlékezzen saját múltjára és Isten őket védő, szabadságba vezető tetteire.

Amikor Jézust megkérdezték: „Ki az én felebarátom?”, akkor ő az irgalmas samaritánus példázatával válaszolt. A samaritánus maga is idegen volt az akkori izraeli környezetben, Jézus pedig arra mutatott rá, hogy meg kell változtatni a nézőpontunkat és a kérdést így feltenni: „Kinek lehetek én a felebarátja?”

A GEKE tanácsa meg van győződve arról, hogy a menekültek iránti vendégszeretet a kereszténység egyik központi parancsa, és egyben Isten emberek iránti szeretetét is tükrözi. A mostani helyzetben ez kell hogy vezesse az egyházak minden tevékenységét és stratégiáját, azt is tudomásul véve, hogy ez a vendégszeretet valamint a menekültek integrálása hatalmas kihívás a befogadó társadalmak számára.

A Tanács kéri a GEKE tagegyházait, hogy országaikban támogassák a menekültek szolidaritáson, méltányosságon és kölcsönösségen alapuló szétosztását az európai országok között. Ezt az óriási feladatot csak közösen lehet megoldani. A helyzet lehetőséget nyújt a tagegyházaknak arra, hogy odafigyeljenek azok hangjára, akik aggódnak a menedéket kérők nagy száma miatt vagy fenyegetve érzik saját identitásukat. A populizmus leegyszerűsítő érveit csak ezeknek az aggodalmaknak a komolyan vételével lehet ellensúlyozni.

Európai egyházi közösségként teljesen tudatában vagyunk annak, hogy az egyes EU tagállamokban és társadalmakban a helyzet nagyon különböző. A GEKE tanácsa mégis nyomatékosan kéri, hogy az európai országok jussanak egyezségre a közös menekültügyi politikát és az európai felelősségvállalást illetően a Lisszaboni Egyezményben és az EU Alapjogi Kartájában foglalt európai értékek figyelembevételével. A GEKE évek óta több fórumon hangsúlyozta, hogy szükség van az egységes Európára, mert vannak olyan problémák és kihívások, amelyeknek megoldása meghaladja az egyes nemzetek lehetőségeit és képességeit. A menekültkrízis egyértelműen ilyen.

Az Európai Tanács 2015. szeptember 23-án döntést hozott arról, hogy – több nemzetközi és egyházi szervezet hosszú ideje hangoztatott kérésének eleget téve – növeli a Szíriában és a környező országokban a menekültek ellátásában segédkező nemzetközi szervezetek anyagi támogatását. A döntéssel kifejezésre jut az a meggyőződés is, hogy a megoldás végső soron a szíriai és iraki politikai helyzet alakulásán múlik. A döntés részét képezheti egy pozitív és konstruktív szomszédsági politikának, hiszen a menekültkrízis következtében Európa rá kell hogy döbbenjen, hogy közeli szomszédja a közel-keleti térségnek.

Ezzel az elköteleződéssel összhangban szükség van az uniós migrációs és menekültpolitika megerősítésére. A GEKE tanácsa támogatja azoknak az ökumenikus szervezeteknek (Egyházak Világtanácsa [EVT], Európai Egyházak Konferenciája [CEC], Egyházak Európai Migránsokkal foglalkozó Bizottsága [CCME]) a követelését, akik az elmúlt hetekben szintén hangsúlyozták a mélyrehatóbb, uniós szintű, közös migrációs és menekültpolitika fontosságát.

A GEKE tanácsa különösen is támogatja a kérést, hogy jöjjenek létre szabályos és legális menekültfolyosók, amelyeken keresztül az emberek eljuthatnak Európába anélkül, hogy a csempészekre kelljen hagyatkozniuk. Ezeknek a folyosóknak részét képezhetik további újratelepítési területek, humanitárius vízumok vagy a vízumkényszer felfüggesztése a krízistérségekből érkezők esetében és a menekültek családegyesítését lehetővé tevő szabályok rugalmasabbá tétele. Az unió helyzetét értékelő beszédében Juncker elnök is említette „a törvényes migrációs csatornák megnyitását”. Fontos és szükséges továbbá, hogy a menedékkérők fogadására vonatkozó minimális követelményeket minden európai állam betartsa attól függetlenül, hol és milyen módon történik a menekültek fogadása (az EU befogadási feltételekről szóló irányelvével összhangban). Ilyen módon az Európai Unió megbízható szomszédjává válhat az érintett államoknak és jó felebarátjává szükséget szenvedő embertársainknak.

Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tanácsa

Brüsszel, 2015. október 11.