A kezdő oltári szolgálatot Kondor Péter, a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye esperese végezte, Gáncs Péter elnök-püspök volt az igehirdető, aki a meghívón szereplő igét magyarázta: Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.
A Példabeszédek könyve 18,10 alapján a püspök elmondta, hogy mindenkinek van toronyélménye, nem csak Luthernek. Felidézte gyermekkora, majd első szolgálati helye tornyait, szülei bátorító, félelmet űző szavait is. A viharban a torony legmagasabb pontként, villámhárítóként is funkcionál, a baj idején menedék. Mégsem a helyszín, nem a torony adja a valódi segítséget számunkra. Hiszen akad olyan templom is, amelynek nincs tornya. Az Úr neve, Jézus Krisztus az, akiben nekünk oltalmunk és menedékünk, bűnbocsánatunk és életünk lehet. A gerendási templomépítők is tudták ezt, hiszen a torony tetejére bölcsen a kereszt jelét illesztették.
Az istentisztelet úrvacsorával folytatódott, majd közgyűlés követte. Liptákné Gajdács Mária lelkésznő felidézte a gyülekezet mögött álló éveket: viharokat, melyek megrongálták a tornyot, aggodalmakat, gyűjtéseket, bátorításokat. Részletes beszámolót adott az adományozásról, a központi segítségről, és a minden munkálatban szereplő mesterembereknek megköszönte, hogy a toronyfelújítás kivitelezését magas színvonalon elvégezték. A hét és fél milliós beruházás egynegyedét, 1,8 millió forintot a hívek adtak össze több év alatt, de segítséget kaptak az egyházkerülettől, az egyházmegyétől és a helyi önkormányzattól is.
A köszöntések sorában Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő, országos felügyelőhelyettes örömét fejezte ki a nagyszámú gyülekezet láttán, s kívánta, hogy minden vasárnapon legyen együtt a templomban Isten gerendási népe.
Liska András egyházmegyei felügyelőként, szakmájából eredően régészként és várkutatóként utalt arra, hogy a várak tornyait építették meg először, majd pedig a várak egyéb felépítményei következtek. Ez a torony is emlékeztethet arra mindenkit a településen, hogy Isten erős várunk, Ő a mi oltalmunk, hozzá menekülhetünk. Ő is áldást kívánt a gyülekezet és a lelkész szolgálatára.
Az egyházközség volt lelkésze, Halasi László felidézte a saját örömteli éveit a közösségben, és emlékeztette a mostani közösséget az ősök hitére, helytállására, az itt megtapasztalt gyülekezeti élet erejére.
Vantara Gyula országgyűlési képviselő az összefogás erejét méltatta és kérte a jelenlévőket, legyünk hálásak, hogy megfélemlítés nélkül, szabadon ünnepelhetünk.
A szép alkalom a gazdagon megterített asztal mellett folytatódott. Az igényes szeretetvendégséget a gyülekezet asszonyainak köszönhettük. A gyülekezet hálaadó napja a templomban töltött idő után a kis teremben folytatott kötetlen beszélgetésekkel zárult.