Az iktatás meghívóján két igevers szerepelt. Az egyik a Példabeszédek könyvéből, az iktatási igehirdetés alapigéje volt: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Péld 4,23) „A szerető szív dobbanásaiból megnyugvás és békesség támadhat” – mondta az esperes igehirdetésében. Ahogyan az édesanya szívverése megnyugtatja a kisgyermeket, úgy Isten gyermekeinek Isten szívhangja ad egyedül valódi békességet. „Jó dolog szívközelben lenni” – a szeretteink, a gyülekezetünk, lelkésztársaink és Isten szívközelében. „Amit szívközelben átél az ember, amit az Isten szívdobbanásként elindított bennünk, azt doboghatjuk tovább” – zárta személyes hangú igehirdetését Cselovszky Ferenc. 

Az iktatási liturgia előtt az angyalföldi templomban tavaly felszentelt Peskó–Székács orgonán Németh Zsuzsanna és Németh Sándor különleges négykezes-lábast adott elő. Az iktatás keretében az evangélikus lelkészkollégákon kívül a helyi református és baptista gyülekezetek lelkipásztorai is áldást kértek a beiktatott másodlelkészre. A Confirmát tizenhét lelkész énekelte.

„Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is” (Lk 12,34) – ez a jézusi mondat volt a meghívón szereplő második ige, amelynek alapján a másodlelkész szószékfoglaló igehirdetése hangzott. „Az én életem mérföldköveit mindig szíves igék határozták meg” – kezdte, majd felidézte életének meghatározó pontjait, amikor megtapasztalhatta Isten jelenlétét és vezetését. Kiemelte a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban töltött meghatározó éveket lezáró ballagási istentiszteletet, és id. Pintér Károly akkori igehirdetését, amely által Isten erősítette az Evangélikus Hittudományi Egyetemen töltött évek alatt is. Igehirdetését családi életükből vett példákkal tette személyessé. Az igehirdetés végén utalt arra, hogy a Biblia legújabb magyar fordításában a keresőprogram szerint négyszázharminchat „szíves ige” van, így még van remény újabb útmutatásra. Ahogy fogalmazott: „Reménységem, hogy az Úristen igéje által gyülekezeti szolgálatomban és családi életemben ezután is vezetni fog.”

Az istentiszteletet követő közgyűlést Gaál Jánosné, az angyalföldi gyülekezet felügyelője nyitotta meg, és elsőként köszöntötte személyes szavakkal a lelkésznőt, akit a gyülekezet már nyolc éve ismer és szeret, hiszen férje mellett sokszor észrevétlenül, de annál kézzelfoghatóbb módon szolgált a gyermekek és édesanyák között a 13. kerületi evangélikusok közösségében. A felügyelő ezután gyülekezeti elnöktársának, e sorok írójának adta át a szót, aki házastársa és munkatársa volt eddig is Melindának. Köszöntőjében kiemelte a lelkésznők egyházunkban való szolgálatának jelentőségét, amely már önmagában azt hirdeti, hogy a gyülekezeti és családi életnek szoros összhangban kell lennie, egyedül így lehet hiteles és Istentől megáldott a gyülekezeti szolgálat. A lelkész köszöntését Csermely Péter akadémikus, a gyülekezet presbitere követte, aki három hálára indító pontban fogalmazta meg a gyülekezet imádságát Melindáért, és kért további áldást Istentől az ő szolgálatára. Az egyházközség köszöntését a gyülekezet kamarakórusának éneke zárta. A beiktatott másodlelkészt köszöntötte még Smidéliusz Gábor, a Deák téri gyülekezet igazgató lelkésze, egykori hatodéves mentora az egyházmegye lelkészei nevében. A helyi önkormányzat képviselője, Tóth József polgármester jókívánságait adta át. A köszöntéseket Brebovszkyné Pintér Márta, egyházunk női missziói referense folytatta, aki a lelkésznők nevében szólalt meg, de átadta szülei áldáskérését is. Végül a család nevében Korenné Turán Gyöngyi, a Csővári Evangélikus Egyházközség felügyelője, a lelkésznő keresztmamája kapott szót, aki személyes köszöntőjében felidézte Melinda megkeresztelésének napját is. 

A közgyűlés után szeretetvendéggel zárult a reménykeltő iktatási ünnep Angyalföldön.