A délelőttök fénypontja a dr. Seuss meséi voltak énekekkel fűszerezve. Meséltünk Hortonról, az elefántról, aki megmentett egy porszemnyi várost és kiköltött egy tojást nagy türelemmel. Yertle teknősről, aki uralkodni vágyott, de végül csak a mocsarak királya lett, és a sznicsekről, akik sok áldozat árán rájöttek, hogy csillaggal és csillag nélkül is ugyanannyit érnek.
Ezután kis csoportokban beszélgettünk a gyerekekkel, és lázasan folyt az építkezés is, hogy bemutassuk majd, milyen is volt az a város, amit Horton megmentett. Minden egyes csapat bevetette legkreatívabb ötleteit a városmakett készítése során. Hangszereket is „gyártottunk”, hogy bemutassuk, hogyan tudtak a város lakói elég hangosak lenni.
És persze sokat fociztunk, ugráltunk, szaladgáltunk.
A közös ebéd után ellátogatott hozzánk dr. Seuss is, a választott meséink szerzője, hogy megkérdezze, mit is tanultak, mit alkottak a gyerekek aznap.
Egyik délután Figura Ede cirkuszának lehettünk a vendégei, egy másik nap pedig kutyás bemutatót láthattunk és a gyerekek lovagolhattak a pónikon. A nagy melegben a vízicsúzdának volt a legnagyobb sikere.
Pénteken, a tábor utolsó napján, Villánykövesdre kirándultunk, ahol nagy, szabad, füves terület, játszótér várt minket. Mialatt a gyerekek szaladgáltak, játszottak, a felnőttek elkészítettek az ebédre hozott finom grillkolbászokat.
A tábort péntek délután a Dischkában zártuk.
Egy segítő édesanya, Borsó Kata tanulságai a táborunkról:
„Jól éreztük magunkat, és jól elfáradtunk az evangélikus gyerektáborban! Felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi mindent csináltunk már megint ez alatt az öt nap alatt... Íme egy kis Szösz-szenet (aki érti, értse) a saját élményeimből:
– Kell az a kis reggeli torna, hogy frissen, vidáman induljon a nap! Lehet az akár jóga, akár szamba, akár aerobik...
– Minél inkább következetesek a gyerekek a szabályok áthágásában, annál kevésbé következetesek a felnőttek, azok betartatásában!
– Dr. Seuss Pécsre reinkarnálódott, és dr. Szösz-re magyarosított alakja még népszerűbb, mint az eredeti!
– Csodák pedig léteznek! Amikor 80 gyerek várja, hogy megérkezzen az amerikai sztárvendég, dr. Szösz a táborba, akkor a templom kapuján becsönget két amerikai evangélikus lelkész...
– Egy mesebeli város makettjének megépítése nem gyerekjáték..., még akkor sem, ha eredetileg annak szántuk!
– A felnőttek minden évben azért várják a gyerektábort, hogy tarthassanak előkészítő és értékelő bulit!
– A rendszeres táborozóknak a 120-tól a felnőtt L-ig minden méretben van otthon batikolt pólójuk, mert ez az, amit nem lehet megunni.
– A petanque egy nagyon izgalmas játék, főleg, ha sötétben játszod, lámpafénynél, és dombnak fölfelé!
– A csillámtetkósok és a csillám tetkótlanok mind egyformán értékes emberek!
– Egy tucatnyi gyerek sikítása túllépi az „azonnali fájdalomküszöböt” jelentő 130 decibelt! (Viszonyítási alapul: a sugárhajtású repülőgép hangereje emelkedés közben 120 decibel.)
Köszönjük szépen Pécsi Evangélikus Egyházközség!”
Hálát adunk Istennek egymásért, és azért, hogy ilyen ajándékokat kaptunk a héten, kicsik és nagyok egyaránt.
Köszönjük a segítők munkáját, az adományokat, az imádságot! Köszönjük gyülekezetünk Luther Rózsa Alapítványának és a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyülekezeti és Missziói Osztályának támogatását, amellyel lehetővé tették, hogy ilyen szép táborunk lehetett.