A szertartáson részt vett Veres András győri megyéspüspök; Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita; Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke; valamint Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke.

Szemerei János evangélikus püspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Steinbach József református püspök mondott elmélkedést a 119. zsoltárral kapcsolatban. Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita a vihar lecsendesítéséről szóló evangéliumi szakaszt (Mk 4,35–41) állította a figyelem középpontjába: Az apostolok Jézus kérésére elindulnak a tó túlsó partja felé. Jézus elalszik, közben pedig nagy vihar támad. Jézus nem fél, vele ellentétben az apostolokat halálfélelem gyötri. Fölkeltik Jézust, és szemrehányást tesznek neki: „Mester – kérdezték –, nem törődöl vele, hogy elveszünk?” (Mk 4,38).

A görögkatolikus érsek párhuzamot vont az apostolok és Márta méltatlankodása között: „Nem törődöl vele, hogy testvérem egyedül hagy szolgálni?” (Lk 10,40). Mária hallgatja Jézus szavait, Márta pedig az asszonyi teendőket látja el, amikor az Úr náluk vendégeskedik. Jézus szelíden figyelmezteti: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha” (Lk 10,41–42). Valamikor sürögni-forogni kell, ez kétségtelen, de nem mindig. Félni, aggódni pedig sohasem volna szabad. A vihar lecsendesítése után Jézus ugyanarra hívja fel a figyelmet, mint amikor Máriát dicséri. Mária a jobbik részt választja, mert hallgatja az Isten szavát, odafigyel rá. Jézus először parancsolt a szélnek és a víznek, majd a csönd beálltakor fordul az apostolokhoz. Tudja, hogy csak ebben a csöndben jutnak el szavai a tanítványokhoz.

Aki fél, abban nincsen hit. Akiben nincsen hit, az fél. Jézus azért jött, hogy hitet ébresszen bennünk, hogy ne kelljen félnünk. Sokszor félünk, mert nem vesszük észre, hogy Jézus ott van a hajóban. Jézus ezért állítja szembe a félelmet és a hitet. Választanom kell: hiszek Jézusban, hiszem, hogy ott van a hajóban, hiszem, hogy betölti az életemet, hogy velem van, gondoskodik rólam, vagy félek. Amikor eltölt bennünket a félelem, akkor jusson eszünkbe, hogy megfeledkeztünk Jézusról, megfeledkeztünk az egy szükségesről, arról, hogy rá figyeljünk, hogy amit mond, az a lényeg, és nem az, amit a világ mond.

Ezen a héten számos alkalommal összegyűlünk, hogy közösen dicsérjük az Istent, és Jézus mindennap szólni akar hozzánk, a hit világosságával akar eltölteni minket. Ott van az életünkben, ott van a hajónkban, nincs ok a félelemre, bármi történjék is velünk. Az életünk legfontosabb kérdése az, hogy ki ez a Jézus, aki ennyire szeret minket. Ki ez a hatalmas Jézus, aki nemcsak a hullámoknak, a tengernek és a szélnek tud parancsolni, hanem saját életünk minden tragédiájának? – fogalmazott a főpásztor.

Az eseményről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.