– Hogyan határozná meg a Fasor szellemiségét napjainkban?

– A „régi” Fasorhoz hasonlóan iskolánk ma is nyitott és befogadó iskola, ahol nem nézzük azt, hogy vallásilag hová tartozik a diák. Bármely keresztény felekezetből jöhetnek, sőt a keresztlevél hiánya sem kizáró ok. Az külön öröm, ha valaki itt jut el odáig, hogy felveszi a keresztséget, esetleg konfirmál is. Az iskola ilyen értelemben missziói feladatot is betölt. A keresztény értékrend elfogadása, illetve a jó tanulmányi eredmény viszont elvárás és követelmény azoktól, akik hozzánk szeretnének jönni. A nevelőtestületben is azonos arányban vannak az evangélikusokon kívül református és katolikus felekezetűek is. Az iskola tehát családiasnak mondható, tanulóink egymás felé nyitottak, új diáktársaikat is befogadják, és segítik a beilleszkedésben.

– Milyen nevelési elvek mentén folyik az oktatás?

– A klasszikus nevelési elvek, mint az életkori sajátosságok figyelembevétele, a fokozatosság, a személyiség sokoldalú fejlesztése minden iskolában fontos. Egy állami iskolával szemben azonban mi nem lehetünk világnézetileg semlegesek, hanem a Biblia tanításaira építünk. Célunk, hogy Istent, a világot és benne saját magukat is jobban megismerjék a gyerekek. Számunkra, mint minden keresztény iskola számára, a keresztény értékrend jelenti az egyetemes értékek alapját – ahogyan azt a pedagógiai programunkban is megfogalmaztuk. Luther Mártont idézném, ő azt mondta: „A gyermek pompás, örök kincs, és nincsen szentebb dolog, mint a gyermek nevelése.” Ezt az irányelvet mi is elfogadjuk, és kötelezőnek tekintjük magunkra nézve. Az evangélikus nevelés a teljes emberre irányul. Az önismeret, az önállóság, az önértékelés, az érzelmi, a lelki, a társas képességek fejlesztése kiemelt feladat az iskolában. Fontos még a családi életre nevelés, a szociális érzékenység növelése, a konfliktusok kezelése. Segítjük a diákokat abban, hogy a társadalom olyan hasznos tagjaivá váljanak, akiknek céljuk van az életben, tudják, mit miért tesznek, képesek együttműködni a társaikkal, nemzetben, családban és egyházban gondolkodnak.

– Jelenleg milyen az iskola egyházi, illetve társadalmi megítélése? Mennyire fontos egy-egy oktatási rangsorban való jó helyezés?

– Evangélikus egyházi berkekben szokás a Fasort az evangélikus oktatás zászlóshajójának nevezni. Mi ezt nem állítjuk magunkról. Valószínűleg ez a cím a „régi” Fasor hírnevének szól. Ha a realitások talaján állunk, akkor azt kell mondjam, hogy fejlődőben lévő iskola vagyunk. Az elmúlt harminc évben az intézmény sorsa elég hányatott volt. Amikor megpályáztam az iskolaigazgatói állást, azzal a céllal jöttem ide, hogy a sok tanárváltás, diákfluktuáció után stabilitást hozzak az iskola életébe. Nem tartjuk magunkat elitgimnáziumnak, versenyistállónak. Ha a rangsorokat nézzük, nem vagyunk az első száz iskola között. Nem biztos, hogy az adja meg egy iskola értékét, hogy ott van-e, persze jól hangzik, ha egy iskola benne van a százban. Bizonyos indikátorok alapján mi is szerepelünk benne, mások alapján meg nem. Mindig ott vagyunk ennek a közelében. Azok a gyerekek és szülők, akik hozzánk jönnek, nem ezt nézik elsősorban, hanem az fontos számukra, hogy diákjaink jól érezzék magukat, és a nálunk töltött nyolc év után el tudják mondani, hogy érdemes volt ide járni, mert amit vártak az iskolától, hogy formáljuk a gyereket, és felkészítsük a felsőfokú tanulmányokra, az megtörtént.

– Melyek ma a gimnázium fő értékei?

– Tíz éve indult el az emelt szintű képzés iskolánkban, és a kilencedik évtől egyik osztályunk emelt szintű nyelvi, a másik emelt szintű természettudományos képzést ad. Máig igen fontos nálunk az, hogy nemcsak a természettudományokra, hanem a nyelvi oktatásra is hangsúlyt helyezünk. Az emelt szintű képzést adó osztályainknak nagyon jók a felvételi eredményei.

– Nemrégiben nagyszabású fejlesztések zajlottak: energetikai korszerűsítés, napkollektorok beépítése, tudományos labor kialakítása… Melyek a további tervek?

– Az idős épületet folyamatosan karban kell tartani. A gyerekszám emelkedésével komoly helyhiány keletkezett, így felvetődött, hogy az iskola egyik szárnyában beépítjük a padlásteret. Erre elkészültek a tervek, a projekt engedélyezés alatt áll, már csak az anyagi forrást kell megtalálnunk. Az átalakítás után kényelmesebben elférnénk a több mint hatszáz diákkal és a hatvanfős nevelőtestülettel. Emellett a sportudvarunkon a futópályát szeretnénk új burkolattal ellátni. Néhány éve a kézilabdapálya kapott új burkolatot, ennek lenne ez a folytatása az udvar rendbetételével együtt. Nem bánnám azt sem, ha tudnánk alsó négy osztályt is indítani felmenő rendszerben, már a kisiskolásokat megszólítva. Ez struktúraváltást igényelne, de azt gondolom, lenne rá igény, és meg tudnánk tölteni az alsó évfolyamokon is két-két osztályt. Bár Budapesten van már evangélikus általános iskola, de a belvárosban még nincsen.

– Miben szeretne még változni, erősödni az iskola?

– Diákjaink társadalmi és szociális háttere alapján eredményesebben kellene szerepelnünk a kompetenciaméréseken, különösen matematikából. Most segítséget kapunk a fenntartótól, hogy tanáraink e téren többet tudjanak foglalkozni a tanulóinkkal. Fontos az is, hogy minden egyházi iskola gazdaságilag önálló. Amire úgy gondoljuk, hogy szükségünk van, és futja rá a költségvetésből, azt meg tudjuk venni, nincsen megkötve a kezünk. Ezt a fenntartó is segíti az eszközbeszerzési és a beruházási pályázatokkal. Így tudunk lépésről lépésre fejlődni, fejleszteni. Egyházunk csatlakozott a kormány által meghirdetett digitális oktatási stratégiához is. Ehhez támogatást kaptunk, és szeretnénk fejleszteni tanáraink ebbéli kompetenciáit. Be kell látni, paradigmaváltásra van szükség. Elkerülhetetlen a digitális eszközök és tananyagok nagyobb mértékű használata, ami fontos fejlődési irány lehetne. Az új módszerekkel, interaktívabb órákkal a mai diákok jobban leköthetők lesznek, mint a frontális óratartással.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 37–38. számában jelent meg 2019. szeptember 22-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.