Az igei köszöntés szolgálatát Bozorády Ildikó, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium iskolalelkésze végezte, majd a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye esperese köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt.

A Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye örvendezhet a legkiterjedtebb nevelési intézményhálózatnak szerte az országban, hisz a szabolcsi megyeszékhelyen óvodától a felsőoktatásig jelen van az evangélikus szellemiségű oktatás, nevelés – emlékeztetett Zsarnay Krisztián esperes, aki szerint „lefelé” még nyílik tér, igény mutatkozna a bölcsődére is… Az egyházi fenntartású intézmények pedagógusainak szánt egész napos program elsősorban a megbecsülés kifejezése, hangsúlyozta. Az egyházmegyei kezdeményezés mögött ott bujkál annak fel- és elismerése, miszerint a pedagógusok rendkívül nehéz helyzetben végzik áldozatos munkájukat. A segítés szándéka dolgozott tehát, hogy ne legyen egyirányú a folyamat, ne csak a pedagógusok tanítsanak, de engedjék, hogy taníthatók legyenek. Hogy az azonos típusú intézmények munkatársai kapjanak lelki megerősítést, nem mai felismerés, tavaly a diakóniában dolgozók számára szerveztek csendesnapot az egyházmegyében. Mivel soha nem volt még olyan alkalom, amikor az evangélikus egyház intézményei így együtt lehettek volna, bemutatkozással kezdtek.

Kovácsné Mráz Ágnes óvodavezető elmondta, hogy a legkisebbek intézménye a hetedik évet kezdte, 104 kisgyermekről nyolc óvodapedagógus gondoskodik és a nagy létszámra való tekintettel az új óvodaépület elkészülte után is használják a parókia udvarán kialakított ún. kisóvodát. A legkisebbek nevelésében az életkori sajátosságokra figyelemmel a keresztény értékrend alapjainak lerakása a legfontosabb küldetés. Amire jó eséllyel építhet a Túróczy Zoltán nevét viselő magyar-angol két tanítási nyelvű evangélikus általános iskola - folytatta a gondolatot Sárossyné Kocsis Emőke igazgató. Az 1996-ban újraalapított – idén tehát 20 éves – intézményben 386 kisdiák tanul, a 2001-ben visszakapott történelmi, sőt műemlék épületük pedig azóta teljesen megújult. A hitépítő alkalmakat alaposabban is feltáró bemutatóból megtudhattuk, hogy az egyre népszerűbb és keresettebb intézményben folyamatosan nő az evangélikus tanulók aránya.

A gyorsan pergő idő önkorlátozásra intette az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatóját, Tar Jánosnét és Bozorády Ildikó iskolalelkészt, de azért az egybegyűltek képet nyerhettek a gimnázium jelmondata mögött megbúvó tartalomról: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” A legújabb intézmény, az Evangélikus Roma Szakkollégium speciális helyzetét, a jövő cigány értelmisége keresztény lelkületének kialakítására tett erőfeszítéseket és a négy éve kezdett munka első eredményeinek mutatkozását Molnár Erzsébet prezentációja ismertette, majd a legújabb intézményvezető – a szeptemberi tanévnyitón beiktatott – Pampuch Zoltán, a Luther Márton Evangélikus Kollégiumban folyó munkát mutatta be.

Változást tudunk hozni! – címmel Pat Klekamp előadása következett. A Mission of Christ kötelékében az Amerikai Egyesült Államokból érkezett matematika-biológia szakos tanár, aki egyebek között Honkongban is szolgált már evangélikus iskolában, először is arra irányította hallgatósága figyelmét, hogy mire van szükségük a gyermekeknek tőlünk, felnőttektől. Az interaktív előadáson gyakran kaptak párokban, kiscsoportokban megoldandó feladatot a résztvevők, miközben a válaszok is megszülettek: a gyerekeknek feltétel nélküli szeretetre, abszolút biztonságra és a mindennapjaikban legalább egy egészséges felnőtt folyamatos jelenlétére van szükségük ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljanak. Pat alaposan körbejárta a reziliencia fogalmát: a hazai neveléstudományban csak mostanában meghonosodó szakkifejezés, a „rugalmas ellenállóképesség” mibenlétét taglalta, ismertette a „Ginsberg-i 7C” jelentőségét (angolul C-vel kezdődő szavak): hozzáértés, magabiztosság, kapcsolat, jellem, hozzájárulás, kezelés, kontroll. A pedagógusok feladata, hogy a szakjuknak megfelelő tudáson kívül erősítsék, építsék a 7 C-t a gyerekekkel és fiatalokkal való kapcsolatukban.

Ebéd után Kay Lindsay gyakorlati feladatai „szórakoztatták” a nyíregyházi pedagógusokat. Valóban harsány jókedv lengte be az Emmaus templomot, miközben olyan játékokat tanultak a résztvevők, amelyek alkalmasak „jégtörésre”, vagyis hogy közelebb kerüljenek érzelmileg a diákokhoz és hogy megtudjanak róluk olyasmit, ami az eredményes pedagógiai munkához nélkülözhetetlen, de egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diák megosztja a tanárával. A módszertani megújulást, a pedagógus gyakorlati munkáját segítő bemutató valóban hasznos ismereteket nyújtott, bár az azért kérdés, hogy a folyamatos időhiánnyal és a mind sokasodó elvárással küzdő tanárok tudják-e mindennapi munkájukban érvényesíteni a tanultakat. Hogy mennyire áldásos lenne pedig, arra megint Pat Klekamp lelkiek felé mozduló záró előadása világított rá. A Mission of Christ munkájában nagy tapasztalatot szerzett tanár arra bátorította hallgatóságát, figyeljenek a gyerekekre, vegyék észre, mi okoz nekik szorongást, félelmet és segítsenek nekik meglátni Isten erejét és szeretetét. Ez az, amivel változást lehet elérni.

A csendesnap végén Zsarnay Krisztinán esperes minden intézménynek ajándékozott egy-egy táblácskát, olyan igével, ami a legpontosabban szól az adott közösség életéről, munkájáról.