Kelenföldi lelkészként két évre a Budapest VIII. kerületi családsegítő szolgálatnál utcai szociális munkát vállaltam. Sokat tanultam az utcán, és főleg profi kollégáimtól. Ebben az időben fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy hozzunk létre a gyülekezetben is családsegítő szolgálatot. Így született az azóta is működő intézmény. A legtöbb gyülekezetben és vonzáskörében is élnek rászorultak. Valamit tenni kell. Egyházunk egyre nagyobb figyelmet, energiát fordít a szegények, hajléktalanok segítésére.
Ez a szolgálat a gyülekezetre is pozitívan hat. Az ünnepi, kampányszerű néhány órás ételosztás mellett (ami önmagában fontos) tudnunk kell arról is, hogy közösségeink évek óta végzik a hétköznapi családsegítő szolgálatot.

Az alábbi körinterjúban most négy gyülekezetnek tettük fel a következő kérdéseket:

1.       Miben áll a gyülekezet vagy intézmény szolgálata a hajléktalanok felé?

2.       Jelentett-e ez a szolgálat feszültséget a gyülekezetben?

3.       Milyen pozitív hatása van a közösségre ez a munka?

Budapest- Kelenföld - Lázár Attila:

- Miben áll a gyülekezet vagy intézmény szolgálata a hajléktalanok felé?

- A Kelenföldi gyülekezet úgynevezett Fraknó utcai Szeretetszolgálata a templomtól különálló ingatlanon, a Szent Imre Karitász-al megosztottan, heti egy alkalommal (kedd) 14-17 között várja a rászorulókat, akiknek döntő többsége (90 százaléka) hajléktalan, részben szállón lakók, részben fedél nélküliek. A Szolgálat a gyülekezet tagjainak ruha adományait osztja szét, uzsonnát ad, valamint információt szolgáltat a rászorulóknak.

Amikor a szolgálatot elkezdtük, az motivált bennünket, hogy ne csak fizikai, hanem lelki segítséget is nyújtsunk, hiszen keresztyének vagyunk. Szerettük volna a hozzánk betérőket Isten közelébe vonzani, vagy legalább is azt, hogy megérezzék: Isten közelsége milyen jó az embernek. Ez a cél motiválta szavainkat, cselekedeteinket. Valóban emberszámba vett embernek tekinthették magukat a szolgálattevők kedves és őket megtisztelő hozzáállásából. Sok esetben fordult elő igen élénk beszélgetés uzsonnaevés közben, amiből kiderült, milyen kusza gondolatok kavarognak a fejekben Istenről, a Bibliáról, halálról, feltámadásról, üdvösségről stb. Volt mit kiigazítani, tisztázni. Hogy ki mit tett el ebből, Isten titka az. Nem is igen akartuk ellenőrizni. A magvető csak a mag elhintéséért felelős.

- Jelentett-e ez a szolgálat feszültséget a gyülekezetben?

- A gyülekezet nagyra értékeli szolgálatunkat. Minden kérést, készséggel teljesített. Sok adomány gyűlt össze ruhaneműben, élelmiszerben és pénzbeli támogatásban egyaránt. Azonban új munkatársak nem jelentkeztek a szolgálatba, pedig a szolgálattevők átlag életkora 70 és 80 év közé tehető.

- Milyen pozitív hatása van a közösségre ez a munka?

- A szolgálat pozitív hatása három vonatkozásban tapasztalható:

a) Segítette a diakóniai munka megbecsülését.

b) Az adományozás a keresztyén mentalitás (lelkület) erősödését segíti a közösségben. Sok gyülekezeti tag éppen ezen a szolgálaton keresztül érezte meg: „Jobb adni, mint kapni”.

c) Pozitív hatást közvetlenül a munkatársi körben is érzékeltünk. Minden alkalmat áhítattal kezdtünk, mert az a koncepciónk, hogy a léleknek Isten jelenlétében való elcsendesedése segíti a szeretetteljes szolgálatot. Az Igéről való beszélgetést szinte mindannyian igényelték és a közös imádságot is.

Budapest-Kőbánya - Regősné Zászkaliczky Zsuzsanna: 

- Miben áll a gyülekezet vagy intézmény szolgálata a hajléktalanok felé?

- A kőbányai gyülekezet viszonylag gyenge mind anyagi, mind emberi erőforrás terén. Ezért, bár irigységgel vegyes elismeréssel szemléljük más gyülekezetek 500-1000 adagos ételosztási akcióját, mi egyelőre – vagy önállóan – biztosan nem tudunk ilyet szervezni. Vannak azonban vissza-visszatérő vendégeink, akik a hetenként megjelölt időpontban csöngetnek „ételadagjukért”. Ezt konzerv vagy valamiféle csomag formájában kapják meg. A beszerzés, előkészítés sajnos gyakran marad a lelkészre, van tehát hova fejlődni… Fontosnak érezzük, hogy olyan családokat is támogassunk, akik gyülekezetünkben vagy a perifériáján élnek. Így pl. egy hétgyermekes – és immár egyunokás – roma származású családot is: élelmiszerrel, tanszerekkel, közösségi programokon, táborokban való részvétel lehetőségével.

- Jelentett-e ez a szolgálat feszültséget a gyülekezetben?

- Ricsi sajnos már nincs közöttünk. Évekkel ezelőtt ő volt az első „erőpróba”. Megállapíthatatlan korú, cserzett bőrű férfi volt, aki – állítása szerint – teológiára is járt (más iskolái mellett), szintén állítása szerint olvasott görögül és latinul és beszélt több európai nyelvet. Sokszor csak az istentisztelet végére ért oda: szendvicsért, kabátért, némi apróért. Máskor végigénekelte, -imádkozta velünk a liturgiát, és virágot szedett a konfirmandus lányoknak. A feszültséget az úrvacsorai, pontosabban a kehely-közösség okozta, de – némi vita után – kis kelyheket szereztünk be.

- Milyen pozitív hatása van a közösségre ez a munka?

- Adni jó: ezt mind tudjuk. A gyermekek támogatása mindenkinek fontos, kedves. A többihez még nagyobb elszánás és főképp szélesebb összefogás kell, és ez biztosan meghozza gyümölcsét a közösség-létben is.

Budapest-Pesterzsébet - Győri János Sámuel:

- Miben áll a gyülekezet vagy intézmény szolgálata a hajléktalanok felé?

- a. Az evangélikus egyház nyitott közösség. Nyitva az ajtaja mindenki számára. Így jöhetnek be a hajléktalanok is. Az életre jellemző a rend. Ahol sokan vannak ott szabályt, törvényt kell alkotni a rend, az élet megtartása érdekében. Gyülekezetünkben megjelent hajdanán egy hajléktalan. Semmi gond. Leültettük és távoztakor kapott valami eleséget. Ide nem kellett még szabály. Ahogy nőtt a forgalom sok mindent rendszerbe kellett foglalni,
b. A szolgálat azzal kezdődik, hogy időről időre megmondjuk nekik: Amit kapnak, az feltétel nélküli szeretet következménye, melyet az Istentől tanultunk és erről szól az istentisztelet, az igehirdetés.
c. Ha viszont bejönnek, akkor annak rendje van. Tüdő röntgen igazolás, alapvető tisztálkodás. Már előbb bejöhetnek, a részükre föltartott helyekre ülhetnek, hogy melegben legyenek, de az utolsó énekvers alatt az ügyeletes megbízottunk kivezeti őket az ételosztásra.
d. Élelmiszert, ruhát, hajléktalan szállókról készült listát, brossurát, pokrócot, cipőt osztogatunk a számukra.

- Jelentett-e ez a szolgálat feszültséget a gyülekezetben?

- Igen. Eleinte. Amíg nem szabályoztuk a szolgálatot. Jó dolog a rajongás, de sok butaságot szülhet. Miről van szó? Arról, hogy nemcsak a hajléktalanra kell figyelni, hanem a gyülekezet tagjaira is. Amíg nem szabályoztuk a kivonulást, a kijáratnál a tolongásban apró gyerekek és nem éppen steril öltözetű testvéreink kerültek szoros kontaktusba, úgy, hogy a gyermek óhatatlanul simogatta, kezével illette a hajléktalan kabátját. Nem csoda, hogy egy pár szülőnek gondot okozott. Leszabályoztuk a kivonulást is. Szeretettel adunk tisztálkodó hely címlistát. Nem megszégyenítve, pár bíztató szóval a tisztaságot nem elvárásként, hanem örömként föltűntetve megoldható a kérdés.

- Milyen pozitív hatása van a közösségre ez a munka?

- Nemcsak lélektani. Jó a férfiúnak, ha igát visel az ő ifjúságában. Jsir 3, 27. Nos, egy „férfias” gyülekezeti élethez hozzá tartozik a hajléktalan szolgálat, a munkálkodás a város jólétén, mert az a tietek! Vagy mondjam azt, hogy protestáns betegség az istentisztelet - mulasztás –kór. A beosztott ügyeletes azonban kénytelen eljönni, mert ha még nem is érzi, hogy neki van szüksége valamire, de ezen a szinten fontosnak érezheti magát.

Kertvárosi Evangélikus Gyülekezet / Oltalom Szeretetszolgálat - Nyíregyháza - Laborczi Géza:

- Miben áll a gyülekezet vagy intézmény szolgálata a hajléktalanok felé?

- Az Oltalom Szeretetszolgálat alapvető feladata a hajléktalanokkal való foglalkozás. Ezt összesen hét részlegben végzi. Ebből több - különösen a téli időszakban - az életmentés szolgálatát végzi: nappali melegedő, népkonyha, éjjeli menedékhely. Ezen kívül foglalkozunk szenvedélybetegekkel. Az átmeneti szálló a fedél nélkül maradtaknak nyújt segítséget, míg a családok átmenti otthona a családon belüli erőszak elől menekülőknek és a fedélnélküli családoknak ad oltalmat. Az önálló életvitelre már képtelen hajléktalanok pedig az idősek otthonában kaphatnak védelmet.
A Nyíregyháza - Kertvárosi Evangélikus Gyülekezet pedig gyógyító, befogadó közösségként áll a szakmai szolgálatot végző Oltalom mellet és mögött. Ez közös rendezvényeket jelent. Adventben közös karácsonyi vásárt tartottunk, karácsony második ünnepén az Oltalom dolgozói és ellátottai szolgáltak az istentiszteleten, majd a gyülekezet szeretetvendégségen "köszönte meg" a szolgálatot. A családok átmeneti otthonában lévő fiatalok lehetőséget kapnak, hogy a gyülekezet ifjúsági óráin részt vegyenek. A gyülekezeti nyári táborainkba évek óta hívjuk az Oltalom ellátottait is. Így az ép családok és a sérült családok együtt keresik "az irgalom helyét".

- Jelentett-e ez a szolgálat feszültséget a gyülekezetben?

- A gyülekezetben nem jelent feszültséget a hajléktalanok közötti szolgálat.

- Milyen pozitív hatása van a közösségre ez a munka?

- A különleges élethelyzetben lévő emberek sorsával való szembesüléskor egyénileg és közösségileg is az identitás kérdése vetődik fel. Gyülekezeti szinten ez azt jelenti, hogy kénytelenek vagyunk abból a vallási sztereotípiából kilépni, hogy attól vagyok jó keresztyén, hogy vasárnaponként templomba járok. A diakónia területén is van feladata, küldetése a gyülekezetnek. Ez a hitre és szolgálatra épülő új identitás rajzolódik ki közösségünkben.