Az ünnepi hálaadó istentiszteleten, igehirdetéssel Szabó András, a Nógrádi Egyházmegye esperese szolgált. A Mt 6,25-34 alapján kihangsúlyozva, hogy „nincs okunk aggodalomra, mivel a gyülekezet most is megtapasztalhatta az Úr, segítő szeretetét. Megújult az Isten háza.” Az alkalomra összegyűlt, népes, ünneplő gyülekezet szívébe véste, hogy „ezt látva és tudva, ne feledjük, hogy az életünk más területe felett is így őrködik az Isten.” A liturgiai szolgálatot Torzsa Tamás gyülekezeti lelkész végezte.

Ezt követően a szügyi anyagyülekezet énekkarának Istent dicsőítő szolgálata, és Záborszky Csaba verssel való köszöntése következett.

Az ünnepi közgyűlést Torzsa Tamás lelkész, az Ézs 55,3 igével kezdte meg; Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! - melyben kihangsúlyozta, hogy „a maroknyi kis gyülekezet élete egyedül Isten kezében van, aki most is magához hívja mindazokat, akik meghallják az Ő szavát, hogy őbenne biztos jelenük és jövőjük legyen…”

Ódor György, a gyülekezet gondnoka, ismertette a helyi evangélikusság és a templom történetét, majd hálát adva Istennek, örömmel számolt be az elvégzett munkákról. Megköszönte a gyülekezeti tagok anyagi és kétkezi munkáját, külön kiemelve a gyülekezet pénztáros és kántor házaspárjának, valamint családjuknak fáradhatatlan támogatását. A felújítási munkák anyagi fedezete, az Isten által indított gyülekezeti tagok adományaiból és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat egyházmegyei támogatásából gyűlt össze.

Özv. Záborszky Csabáné (korábban a gyülekezetben szolgáló lelkész özvegye), visszaemlékezésében felidézte a régebbi felújítások körülményeit, nehézségeit és rámutatott, hogy a Mindenható Isten segítségével mindig, minden lehetséges.

Gulyás Géza polgármester (aki egyben a római katolikus gyülekezetben kántorként is szolgál), őszinte szeretettel szólította meg a gyülekezetet, a lelkészét és az ünneplő közösséget. Beszédében kihangsúlyozta azt az elmúlt évtizedekben kialakult keresztény, testvéri jó kapcsolatot, amely a római katolikus és az evangélikus hívek között jött létre. Ezt követően Istent dicsőítő, hálaadó verssel szolgált. A római katolikus egyházközség nevében, a gondnok asszony köszöntötte még a gyülekezetet és az esperest.

A hálaadó ünnepség a helyi sportcsarnokban tartott szeretetvendégséggel fejeződött be, ahol szép, testvéri összefogással, római katolikus asszonytestvérek is segítettek a vendéglátásban.