Készülünk. Készülődünk. Itt van már a 4. vasárnap is. Meggyújtjuk az utolsó gyertyát is. Összegzünk is. Újra eltelt egy advent. Sikerült e felkészülni az ünnepre? Lélekben is készültünk, vagy csak testben, tárgyban? Milyen énekek, milyen dallamok kerültek elénk?

Persze, gondolatban és lélekben már sokszor előbbre járunk. Így van ezzel minden szolgálattevő, lelkész, egyházzenész, családanya, családtag, mindenki. Küszöbön a karácsony.

Ha az irodalomban keresgélünk, akkor látjuk tán leginkább, mennyire megváltozott a világ. Advent nem az elcsendesedés időszaka körülöttünk, nem a bűnbánat ideje, egyre kevesebb figyelmet fordítunk a lila színre és annak jelentésére is. Keverednek, halványodnak-erősödnek a szokások. Tudjuk, ismerjük e saját egyházunk tanítását, liturgikus tradícióját?

Hol vagyunk mi már Buxtehude vagy Bach adventjétől? Messze….

Az emberek nem ugyanazok, nem olyannak ismerik a világot, ahogyan régi korok emberei. Buxtehude és Bach nagyon csodálkozna. 

Úgy hallgatunk zenét, ahogy egy konzervet nyit ki az ember, hogy kis időre elmerüljön letűnt korok ízeiben. Ugyanakkor régen, a közönség és a gyülekezetek is folyton csak a legújabbat akarták hallani.

Az e heti válogatás ó és új is egyszerre. Hiszen ez mind a miénk! Micsoda gazdagság! Ősi dallamokat is lehet új ruhába öltöztetni, mint egy régi kivágós babát. Sőt, születnek új dallamok is.

Mi magunk sietünk. Állandóan sietünk valahova. Adventben már kicsit karácsonyban járunk. Advent 4. vasárnapja Bachnál de tempore, nálunk visszatekintés sok más kedves dallamra, de már előíz is: közeleg a szenteste, itt a karácsony!

Tovább a KötőSzó blogra.