A tizenhat dolgozatot tartalmazó új gyűjtemény segítséget adhat ahhoz, hogy újradefiniáljuk Istenhez, a természethez, kissé beporosodott hitfogalmainkhoz kapcsolódó vagy akár a geopolitikai jellegű határainkat.

Utóbbira mutat kiváló példákat a kötet első két tanulmánya. Csepregi Zoltán dolgozatának témája az egyházi „kishatárforgalom” a 16. században Észak-Magyarországon. Szabó B. András A határ kísértése és lehetősége Európában címmel a jelenben vizsgálja a határ fogalmát, szólva a diaszpóráról mint a közép-európai protestantizmus tapasztalatáról, hangsúlyozva a szomszédszeretet fontosságát.

Az Ószövetség vonatkozásában a határokkal és a határtalansággal két dolgozatban találkozunk. Varga Gyöngyi (JHWH-hit külföldön? – Az Ószövetség határtalan és határátlépő Istene) egy ézsaiási szakasz értelmezésén keresztül láttatja, hogy „saját határaink átléphetők, meghaladhatók”, míg Kőszeghy Miklós tanulmánya (Mi és ők: határok az Ószövetség világában) nemcsak az Ószövetség emberei közötti éles határokról szól, hanem arról is, hogy „az Ószövetség sem elszigetelten, minden külső hatástól gondosan elzárva állt kora világában”.

Cserháti Márta (Határátlépések a Jézushagyományban) Jézus „határátlépésein” keresztül mutatja be, hogy a Messiás nem felrúgta a törvényt, hanem újradefiniálta, míg Bácskai Károly Péter első levele alapján az emberi tűrőképesség határait boncolgatja. Kodácsy-Simon Eszter dolgozata („Veled a kőfalon is átugrom” – Határátlépő fiatalok a Bibliában) az istenképűség fogalmával rávilágít, hogy „Jézusnál a gyerek nem eszköz, nem tárgy, hanem önnön lényében közvetítő”, míg Joób Máté (Ahatártalan megbocsátás határai) a megbocsátás témakörében megállapítja: „A megbocsátó, de a megbocsátást befogadó is eszközévé válik Isten legfőbb szándékának.”

Gáncs Péter tanulmánya (A misszió: határátlépés és/vagy határsértés?) a Magyarországi Evangélikus Egyház rendszerváltást követő harminc évének mérlegét vonja meg a misszió szempontjából.

A matematika és a zene viszonyát taglalja Finta Gergely tanulmánya (A musica és a mathematica határán – Johann Sebastian Bach Clavier-Übung III. című kötete), Balogné Vincze Katalin dolgozata (Egy hitoktató „sárga-kék” határtapasztalatai Nemes Nagy Ágnes műveinek önreflektív olvasása kapcsán) pedig a költőnő műveit elemzi valláspedagógiai szempontból.

A bioetika kérdése iránt érdeklődőknek csemege Szűcs Kinga tanulmánya (Elmosódó határok: növény – állat – ember), amely érzékelteti, hogy növény, állat és ember nem elkülönülten, hanem szimbiózisban tekintendő; az ember teremtményi létéből fakadóan szolidaritást kell hogy mutasson más teremtmények felé.

Szentpétery Péter értekezése (Határról és határátlépésről Isten és ember között) felhívja a figyelmet, hogy Isten határátlépése Krisztusban teljesedett be, míg Pángyánszky Ágnes homiletikai elemzése (Határátlépések szent és profán között) Barbara Brown Taylor anglikán lelkész prédikációin mutatja be a megszokotthoz képest határátlépésnek tűnő igehirdetői utat.

Hafenscher Károly tanulmánya (A felfogható és a felfoghatatlan határa a liturgiában, avagy miért kell felemelnünk a szívünket?) a liturgiát helyezi a középpontba, megállapítva, hogy Isten „a hit segítségével átlépteti az embert az értelmi megismerés határán”, míg Orosz Gábor Viktor (A határtalan szentsége: az úrvacsora) Luther Márton úrvacsoratanát vizsgálja, és az ökumené beteljesedését jelezve kiemeli, hogy „amennyiben a hangsúly a hit fundamentumaira, valamint a rendelkezésünkre álló forrásokra kerül, akkor a még fennálló tanításbeli eltérések áthidalhatók”.

A kötetet azok számára ajánljuk, akik nem belenyugodni akarnak a hitükbe, hanem folyamatosan fejlődni benne. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 41–42. számában jelent meg 2020. október 25-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.