Hogy kivel szemben? De Gerando Antonina nevét sokan ismerhetik, hiszen a francia arisztokrata hölgy elég sok szállal kötődött a magyar kultúrához, Magyarországhoz és konkrétan Kolozsvárhoz.

Antonina 1845. február 13-án született Párizsban. Apja Auguste De Gerando esszéíró és földbirtokos, akinek szintén elég köze volt Magyarországhoz, hiszen feleségül vette egy magyar grófnőt, számos magyar vonatkozású szöveget írt, és tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomba. Anyja a már említett magyar grófnő, Teleki Emma (Teleki Blanka nővére). A kis Antonina Magyarország és Franciaország közt ingázva töltötte gyermekkorát. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. 1872-ben végleg Magyarországon telepedett le.

1880-ban aztán Kolozsvár meghívta a frissen alapított felsőbb leányiskola első igazgatói posztjára. Hogy miként viszonyult Kolozsvárhoz? Tessék, idézünk tőle: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”

De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés egyik vezéregyénisége negyed évszázadon keresztül vezette az iskolát. Kolozsváron hunyt el 1914. április 9-én. Földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám ez az örök nyugalom sajnos nem bizonyult annak. 1978-ban De Gerando Antonina sírhelyét felszámolták, emlékét egy kis tábla formájában „örökítették meg” az utókor számára.

Nos, ezt a tartozását rótta le pénteken az erdélyi és miért ne, a teljes magyar közösség is. Tőkés Erzsébet beszéde után Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte el az avatási szertartást. Az új sírkő Gergely Zoltán munkája. Köszönjük mindenkinek a munkát és tisztelgünk De Gerando Antonina emléke előtt.