Hevér Beatrix a lelkészi hivatás iránti indíttatását tinédzser korában nyerte. Szülővárosában vallásos nevelést kapott, de igazán központi szerepet a konfirmációja után nyert a hit az életében. Beszámolójából kiderül, nagyon nehéz időszakot élt át, minden előzmény nélkül úrrá lett rajta egy depresszív betegség. Végül odáig fajult a helyzet, hogy már az iskolából is ki kellett maradnia. A betegségből kiutat keresve jutott eszébe, hogy akár imádkozhatna is segítségért. Csodaként élte meg, hogy másnapra sokkal jobban érezte magát, el is múlt a betegsége.
Ettől kezdve nem volt kérdéses számára, hogy mi az életcélja. Megfogalmazása szerint azt az Istent szolgálni, aki segítette kilábalni a betegségéből, és ezt a csodát tovább vinni az emberekhez. Első szolgálati helyén, Pécsen a pálya minden területén tapasztalatokat szerzett az iskolai hitoktatástól kezdve az idősgondozásig. Itt ébredt rá, hogy a gyerekek hittanoktatása az egyik számára leginkább testhezálló feladat.
Bonyhádon nagyon kedves fogadtatásban volt része, azonnal megkedvelte a gyülekezetet. Tapasztalatai szerint az embereknek igényük van rá, hogy higgyenek, még akkor is ha maguk ezt nem ismerik fel. Prédikációban is igyekszik hangsúlyozni, hogy mekkora szükség van a hétköznapokon Isten szeretetére, amelyből erőt és reménységet meríthetünk. Pécsi szolgálata során - akár idegenektől útmutatást kérve - is azt tapasztalta, hogy az embereknek borzasztóan nagy szükségük van rá, hogy valaki meghallgassa őket, kapaszkodót adjon.
A gyerekek minél fiatalabbak annál fogékonyabbak. Az elsősök imádják a bibliai történeteket, szájtátva hallgatják azokat. A negyedikes-ötödikesek érdeklődését már nehezebb felkelteni. Őket már jobban érdekli az, hogyan jelenik meg az életükben az, amit tanulnak, például az elfogadás, a megbocsátás kérdése. A nyolcadik évfolyamosokkal már kifejezetten a mindennapi életről, az értékekről beszélnek. A gyerekeken keresztül el lehet érni a családokat is, az idősek pedig hagyományosan vallásosak. A legnehezebben a fiatal felnőtteket lehet bevonni a gyülekezeti életbe.
Prédikációi témáit a környezetéből meríti. Az aktuális igeszakasz ismeretében nyitott szemmel jár a hétköznapokon, gyűjti a kapcsolódó tapasztalatokat. Fontosnak érzi, hogy az igehirdetések ne legyenek elvontak, a gyülekezet tagjairól szóljanak az életükhöz kapcsolódjanak. Természetesen olvasnak különböző kommentárokat elemzéseket is, hogy a lehető legalaposabban körbejárják a témát. A legfontosabb viszont az imádság, az Úristennel való aktív kapcsolat a prédikáció írása közben is. Idő kell ahhoz, hogy megismerje az embereket és annyira aktív legyen a kapcsolat, hogy tudja éppen milyen élethelyzetben vannak, és milyen területen van szükségük segítségre.
A gyülekezet tagjainak szóló üzenetét egy rövid mondatban foglalta össze: „Merjenek bízni Isten ”
Mozgalmasan telnek a napjai
Természetesen a vasárnapi istentiszteletek megtartása csak egy részét teszi ki a lelkészek feladatainak. Iskolai hittanórákat tart, aztán beül a kisbuszba, összegyűjti az időseket a biblia órákra. Ezen felül ifjúsági bibliaórákat is tartanak a már konfirmált fiatalokat, visznek úrvacsorát olyan testvéreknek, akik már nem tudnak templomba járni, látogatják a betegeket, búcsúztatják az elhunyt híveket, hamarosan elkezdi a családlátogatásokat, havonta egyszer az idősek otthonában tartott áhítatnál is segédkezik, ha szükséges, és szintén havi rendszerességgel tartanak családi istentiszteleteket.
Rákoskeresztúron született
Hevér Beatrix, leánykori nevén Brunner Beatrix Rákoskeresztúron született és nőtt fel. Általános és középiskolai tanulmányait a Pál Apostol katolikus iskolában végezte el. Budapesten az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vett részt teológiai képzésen. Az öt év elméleti oktatást követő egy éves gyakorlatát a szegedi evangélikus gyülekezetnél töltötte, ifjabb Cserháti Sándor mentorálásával. A hatodik év végén, 2014-ben kapta meg a diplomát, és Rákoskeresztúron szentelte lelkésszé Gáncs Péter püspök. Férje, Hevér László borász, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének vezető borásza, emellett kántorkodik, így időnként közösen tartják az istentiszteletet.