Hamar felfedezi azt is, hogy a diákokkal és az iskolában dolgozó pedagógusokkal való együttműködésen túl mennyire jó a hitoktatók szakmai közösségéhez is tartozni. Amikor a járvány adta új helyzethez kell alkalmazkodni, különösen is felértékelődnek a – jóllehet távol élő – hit- és erkölcstant tanító kollégákkal való szakmai és személyes kapcsolatok. Nem csak azért, mert jó ráébredni, hogy valaki talán már talált megoldást az éppen legégetőbb kérdésekre, vagy elkészített egy jól használható digitális tananyagot, másvalaki pedig a gép előtt görnyedő rábízottak lelkigondozásában tett fontos lépéseket.
A négy fal közötti magányban (vagy éppen saját családja sürgés-forgása közepette) hittant tanítani igyekvő kollégák csak látszólag vannak magukra utaltva: valójában nincsenek egyedül. Sem Isten, sem a hivatásukban adatott közösségeik nincsenek távol tőlük. A járványügyi lezárások érzelmi hullámvasútján is újra meg újra megtartó élmény, ha az erről való tudás találkozások tapasztalatában nyer igazolást.
A járványhelyzet új kihívásai közepette 2020. tavaszán indította el az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszéke a Vallped Café online találkozásainak sorát. Ezek az alkalmak a kávé vagy éppen tea mellett való beszélgetés, sőt – az online hittanórákon is alkalmazható – közös játék lehetőségén túl a tapasztalatmegosztás és esetmegbeszélés céljait is szolgálták.
Az akkor két hetente megrendezett alkalmakra minden érdeklődő kollégát örömmel vártak. A kezdeményezés – és a tavaszi online továbbképzés – népszerűségére tekintettel 2020. őszén már hivatalos továbbképzési sorozatként került meghirdetésre a Vallped Café, ahová előzetes regisztrációt követően akár egy-egy alkalom erejéig is csatlakozhatott minden erre indíttatást érző kolléga. Az alkalmak tartalmi változatosságáról a Valláspedagógia Tanszék munkatársai gondoskodtak.
Csáky-Pallavicini Zsófia és Seben Glória „A fegyelmezés nehézségei” témájához kötötték esetmegbeszélő alkalmukat. Dr. Kodácsy-Simon Eszter és Balogné Vincze Katalin a „Nehéz teológiai kérdések a hittanórán” témakörben tartottak alkalmat, Seresné dr. Busi Etelka és dr. Kodácsy-Simon Eszter „Önkifejezés és eredetiség – Kreativitás a hittanórákon” címmel alakított inspiráló együttlétet, Seben Glória és Seresné dr. Busi Etelka pedig az „Értékelés, visszajelzés a hittanórán – Teher, nyűg, vagy inspiráló lehetőség” című gondolatkörrel zárta az első félévi sorozatot.
Az előadásokat minden alkalommal kiscsoportos beszélgetések vagy akár feladatok megoldása egészítette ki, és lehetőség volt minden alkalom témájához kapcsolódva a felmerülő kérdések és problémák, vagy akár örömök előzetes megfogalmazására és beküldésére is. A résztvevők élhettek tapasztalataik megosztásának lehetőségével saját készítésű szemléltetőanyagaik vagy diákjaik által készített munkák bemutatásával is. Így az alkalmakon résztvevők saját érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelően maguk is alakíthatták a képzést, a színes tapasztalatok megosztása által pedig nem egyszerűen ötletekkel gazdagodtunk, hanem sok tekintetben tágult is látókörünk egymás szempontjainak megismerése által.
A négy alkalmon több mint 40 hitoktatást végző kolléga vett részt. Közülük 32-en – akik legalább három alkalmon részt vettek – kaptak igazolást a továbbképzésen való részvételükről. Ugyanakkor a számszerűsíthető és szaktudási nyereségen túl alkalomról alkalomra szorosabb szakmai közösség megélésének ajándékáról is tanúskodnak a résztvevők visszajelzései. Idézzünk végül néhány gondolatot ezek közül!
„Ötleteket kaptam. Együttgondolkodást. Fontos, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül a szakmánkban a nehézségekkel és a jó dolgokkal sem.”
„Más is küzd hasonló problémákkal. A tapasztalatcsere sokat adott, megerősített.”
„A közös, illetve kiscsoportos esetmegbeszélések, valamint az órai kreativitás lehetőségeiről való előadás mind-mind nagyon építő és tanulságos volt számomra.”
„Az érékelésben is törekedjünk az építésre, kreatív módszerekre.”
„Fontosak a naprakész módszertani megoldások - újabb ötletek, illetve megerősítések; ismerősségérzés: tanítási helyzetek, csoportok összetétele, tananyag-felépítés dilemmái terén.”
„Azt élhettem át, hogy nagyon hasonló helyzetben vagyunk. Függetlenül attól, hogy állami vagy egyházi iskolában tanítunk.”
„Alig vártam, hogy legyenek ezek az alkalmak. (…) Új embereket ismertem meg. Barátokat
szereztem. (…) Olyan jó kérdések merültek fel. Jó és elegendő idő volt egy téma megbeszélésére. Gratulálok a szervezőknek. Remélem máskor is lesz még ilyen alkalom.”