Az iskola jelezte, hogy szívesen segítenének az elkészítésben, főleg az érettségi előtt állók, akikre a járvány ellenére a közösségi szolgálat kötelezettsége is áll.

Már régen töprengek azon, vajon lesz-e gyülekezetünkben utánpótlása a diakóniai munkának, de most teljes fényében megvilágosodtam: a szükségek ugyanis lehetőséggé adták össze magukat.

Arra gondoltam, hogy kellene egy informális csoport, segítő formáció, állandó célokkal, és feladatokkal, szervezőkkel, diakóniai jellegű felállással.

És megszületett az Ifidiakónia ötlete. Higgyétek el, nem tőlem. TŐLE. Attól, aki Felettünk van, és ilyen elképesztő ötletei vannak...

Gyorsan megbeszéltem a gyülekezet lelkészével és az iskola igazgatójával, és mindenkinek tetszett.

Fel is tették az iskolai osztályfőnöki levelezőlistára, a következő rövid kedvcsinálóval együtt:

„Segíteni jó, de együtt könnyebb!

Mit jelent segíteni? - Szeretettel tenni valamit másokért.

Mint a családban apunak, anyunak, tesónak vagy a nagyinak.

Egy meglepi mosogatás, vagy elmenni bevásárolni.

Csak ezt most tágabb családunkban, a gyülekezetben tesszük.Jót teszünk.

És együtt, szervezetten ez még sikeresebb.

Mit is kellene csinálni?

- kreatív ajándékokat készíteni

- ezeket házhoz vinni

- a Harangszó című gyülekezeti újságot hordani

- a helyiségeket rendezni

- adományokat pakolni, ami jön.

Tudjátok, ezt hívják szeretetből való szolgálatnak, a szeretet szolgálatának, diakóniának.

A diakóniának nálunk nagy múltja van, de jobbára az idősebbek között végzik.

Fiataloknál ez az Ifidiakónia. Legyen egy jószívű csoportunk!

Hol? Szervezésileg például a Messengeren. Ott biztonságban megbeszélhetünk mindent.

Van-e máris feladat? Hát persze! Legsürgetôbb az időseknek szánt húsvéti meglepetések elkészítése és kiszállítása. A többit majd meglátjuk.

Ami még fontos: ez nemcsak jószolgálati munkavégzés, hanem beleszámít a közösségi szolgálatba is!

Gyertek!"

Hanem ami eztán jött, arra álmomban sem gondoltam... mert jöttek!

Este fél nyolc körül rám írt, majd felhívott egy lelkes tanárnő, aki szívügyévé tette a dolgot. Kérésemre rögtön csinált is egy Messenger-csoportot. A gyerekek addigra már tudták a dolgot körvonalakban, hogy mi lenne ez, és várták a fejleményeket. Máris segíteni szerettek volna.

Bár aludni szerettem volna, de este tízig szó sem lehetett róla, hiszen ment a szervezkedés.

Reggel várakozásomon felül, huszonhárman tolongtak a csoportban, feladatra várva. 

Mivel aznap valami hajnalban felébresztett, reggelre megálmodtam az Ifidiakónia lehetséges alapköveit, és egy Andorka Eszter-pályázat körvonalait is, hogy legyen hol, és mivel dolgoznunk.

Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az Ifidiakónai az „Öregdiakóniához” hasonlóan, az egyház szeretetszolgálatát vinné tovább. Az iskolalelkésznő segítsene ebben lelkészként, mert diakónia nincs lelkészi támogatás nélkül.

Egyszerre adnánk egyfajta speciális alapozást, felkészítést a feladatokhoz, illetve segítenénk azokat célcsoportokat, akik felé az egyháznak küldetése van. Főleg ebben az időben, amikor nehéz ilyen feladatokat megvalósítani ez egy fix pont lehetne. 

2021. március 19-én, József napjának reggelére tehát ténylegesen is megszületett az Ifidiakónia Orosházán! Istennek hála érte!