Két új kiállítás nyílik a holt-tengeri tekercsekről Jeruzsálemben

Két új kiállítás nyílik a holt-tengeri tekercsekről Jeruzsálemben

Share this content.

Forrás: MTI
Jeruzsálem – Két új kiállítást nyit Jeruzsálemben az Izrael Múzeum, melyek a holt-tengeri tekercseket és megtalálásuk történetének új részleteit mutatják be – jelentette a Kol Hair című jeruzsálemi városi újság.

Csütörtökön két jelentős tárlatot nyitnak meg Jeruzsálem legfontosabb kiállítóhelyén azokról a rendkívüli régészeti leletekről, melyek új fényt vetettek az emberiség egyik legfontosabb kulturális hagyományának történetére.

Az egyik tárgy a Genezis, vagyis Mózes első, a Teremtés könyve szövegének apokrif, vagyis a vallási kánonba be nem vett tekercse, a Biblia legősibb változata, melyet hetven évvel ezelőtt a Júdeai-sivatagban találtak meg.

Az 1947-ben elsőként felfedezett hét rejtélyes tekercs egyikének szövege az eddig ismerttől eltérően meséli el a teremtést. Ez az apokrif tekercs különösen törékeny és porlékony, ezért az utóbbi ötven évben nem állították ki, de az ország függetlensége kikiáltásának hetvenedik évfordulója alkalmából egy ideig megtekinthető lesz.

A héberül, görögül és arámiul írt pergamentekercseket a Holt-tenger partjánál, a kumráni barlangokban tárták fel 1947 telétől kezdődően éveken át.

Köztük voltak a Biblia legrégebbi példányai, valamint további fontos szövegek abból a korból, amikor még állt Jeruzsálemben a zsidók második Szentélye. Rengeteg a kérdőjel a kétezer éves szövegek körül.

Az egyik, különösen rossz állapotban megtalált, arámiul írott tekercs a Teremtés könyvének az eddig ismerttől eltérő változata, mely a szakértők szerint a Kr. e. 1. század végén készült, mintegy ötszáz évvel a Genezis megírása után. Az apokrif változat első személyben, személyes beszámolóként írja le Noé, Ábrahám és Énok életét, másként, mint az Mózes öt könyvében olvasható.

Az új kiállítás a 20. század egyik legnagyobb régészeti szenzációját jelentő tekercsek felfedezésének hátteréről szól. Rotem Arieli, a kiállítás kurátora új részleteket ismertet a műkincseket hetven éve felfedező emberekről, nyolc férfiről és egy nőről.

Bemutatnak egy hangfelvételt, melyet a felfedező beduin pásztorokkal készítettek. Kiderül belőle, hogy nem ismerték a tekercsek értékét, egy részüket elvesztették, másokat olcsón árultak.

A kiállítás elmeséli Athanasius Samuel, a szíriai ortodox egyház jeruzsálemi óvárosi vezetőjének tettét is, aki megvette a tekercsek egy részét, majd Libanonba, onnan Amerikába utazott velük, ahol titokban eladta őket Yigael Yadin professzornak Izrael számára.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!