Érthetetlen, felfoghatatlan. Az Isten Fia halott. A keresztre küldők ragaszkodtak ahhoz, hogy őrség vigyázzon a sírra, nehogy tanítványai ellopják a testét. Mintha az őrség bármit is meg tudna akadályozni. Mintha az ember képes lenne arra, hogy az Istennek határt szabjon. Megállítsa abban, hogy tervét véghez vigye. Hiszen emberek vagyunk, és emberi módon gondolkodunk. A halál az tény. Megváltoztathatatlan valóság. És bizony ez alól Isten Fia sem kivétel. Hiszen Ő is halott. Nekünk pedig nem marad más csak a szomorúság és a gyász.

Ám van egy ígéret! Viszont ez is olyan homályos. Még a legközelebbiek, a tanítványok sem értik. Ők is inkább a sötétségben maradnának, hiszen ez a valóság. „A halálból még senki sem jött vissza” – gondolják a tanítványok és sokszor a ma embere is. Sokszor mi is leragadunk a szemmel láthatóaknál és nehezen hisszük el, hogy van folytatás. Pedig az ígéret ott van nekünk is: „aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van (…), átment a halálból az életbe.” (Jn 5,24) De honnan lehet mégis bizonyosságunk erről?

Még sötét volt, amikor útnak indultak az asszonyok. Sötétség kint és bent a szívükben. Ám amikor a sírhoz értek egyszerre minden megváltozott. Hiába keresték szeretett Mesterük testét, nem találták. És akkor meghallották az angyal hangját: „Feltámadt, nincs itt!” Az ígéret valósággá lett! Az Isten hatalmasabb még a halálnál is. Az emberi számításokkal szemben a halál nem győzhet az élet felett. Nem győzhet Isten felett. A reménység első fénysugarai megjelenhettek az asszonyok szívében és mire a tanítványokhoz értek felkelt a nap, amely teljes világossággal ragyogta be őket. A reménység megérkezett, hogy akiben ők hittek, akit éveken át követtek, újra él. Hiszen Jézus Krisztus feltámadt, így fényt és világosságot hozott az életekbe.

Látjuk az üres keresztet. Ő sem a sírban, sem a kereszten nincs ott. Nem maradt a halálban. Mert az Isten az Élet Ura. Ez a mi valóságos, kézzel fogható reménységünk, hogy Jézus a feltámadás első zsengéje. Ez a tény a biztosítéka annak, hogy az Őt követők is életre, örök életre támadnak. Az élet fénye nekünk is felragyogott, mert Krisztus feltámadt, valóban feltámadt!