„A németországi Kirchentag forgataga után kicsit szkeptikusan tekintettem erre a rendezvényre, de be kell, hogy valljam, a vendéglátó egyházak, az evangélikus-református kötődésű Cseh Testvérek Egyháza és a Huszita Egyház igazán kitettek magukért a programok összeállításában és megszervezésében” – mondta érdeklődésünkre Gáncs Péter elnök-püspök, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében, Prágában, mintegy nyolcvan ökumenikus vendéggel együtt részt vett a Husz János máglyahalálának 600. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken.

A nyolcvan vendég között számos európai nemzet képviselője volt jelen, így az osztrák, szlovák, lengyel, horvát, erdélyi szász egyházak mellett testvéregyházunk, a bajor evangélikusok képviselői, Dorothea Reiner és Ulrich Zenker is, de a Magyarországi Református Egyház, valamint a Szlovákiai Református Egyház képviselői is. Az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája és a Lutheránus Világszövetség is magas szinten képviseltette magát.

„Érdekes volt tapasztalni, hogy bár a cseh társadalom rendkívül szekularizált – hiszen a lakosságnak csak mintegy 14 százaléka vallja magát egyházhoz kötődőnek – mégis a Husz Jánosra való emlékezés összehozta a cseheket és együtt tudtak ünnepelni az egyházakkal még azok is, akik egyébként nem vallják magukat hívőnek. Kiemelkedő volt a főtéren a megnyitó istentiszteleten egy ókatolikus püspök és egy evangélikus lelkésznő dialógusprédikációja, valamint az is, hogy felolvasták I. Ferenc pápa levelét is, amelyben a Szentatya a kiengesztelődésről írt és Husz egyházmegújító szándékát méltatta. A főváros belsejében zajló események rengeteg embert vonzottak, a cseheken kívül sok turista is eljött és egyfajta városmissziót fejtett ki az ünnep.”

Arra a kérdésünkre, hogy az ünnepségre a Cseh Állam mennyire nyomta rá a bélyegét, Gáncs Péter így válaszolt: „Az állam magas rangú képviselői is jelen voltak a megemlékezéseken, hallgathattuk a cseh kultuszminiszter előadását is Husz Jánosról, mégis érzésem szerint az egyházaké volt a fő szerep. Bár a Cseh Testvérek Egyháza rendkívül kicsi, mégis sokat tesz a cseh társadalomért. Ételt osztanak a menekülteknek és most az istentisztelet offertóriumából szíriai menekülteket fognak segíteni.”

Már július 5-én a Jákob-templomban egy nyitó istentisztelettel, a Megváltó-templomban egy, a reformációról szóló kiállítással, valamint a Husz-fesztivált megnyitó térkoncerttel kezdődtek el az események.
Július 6-án pedig további, a reformációról szóló pódiumbeszélgetésekkel (Az egyik résztvevője Margot Kaessmann reformációi nagykövetasszony volt), teológiai előadásokkal folytatódott a program, amelyeknek csúcsa a Bethlehem kápolna falán leleplezésre került Za pravdu! – Az igazságért! – cseh nyelvű jelszó volt.

A huszita mozgalom jelszava a fények és árnyak játékán alapul és hasonló felirat került elhelyezésre a németországi Konstanzban is, ahol a Husz Jánost a zsinat máglyára küldte. Az installáció néhány fémlapból áll, amelyek a falra vannak erősítve. A fémlapokba vésett lyukakon keresztül a feliratot a napsugár írja ki a kápolna falára, az tehát időjárásfüggő lesz. Az ötlet a cseh műszaki egyetem néhány diákjáé és tanáráé, és megvalósítását a Husz János emlékbizottság támogatta.

„Az installációt rendkívül szimbolikusnak tartom – mondta Gáncs Péter püspök. – Számomra azt is jelképezi, hogy az igazság fénye felülről jön, és ha átengedjük magunkon, mi is kirajzolhatjuk az igazságot.”

A magyar evangélikus elnök-püspök részt vett egy külső kerületben zajló istentiszteleten is. A gyülekezetben az alkalom három nyelven zajlott, cseh, angol és koreai nyelven. Az alkalom után egy Husz Jánosról szóló pódiumbeszélgetés zajlott,a emylen Gáncs Péter a mártírhalált halt nemzeti hősök példájáról beszélt.

„Az igazságért való kiállás Husz Jánosnál is rendkívül fontos volt. Számos hős van a világtörténelemben, akik készek voltak az igazságért az életüket áldozni. Husszal párhuzamoan a cseheknek Jan Pallach cseh egyetemista példáját hoztam, aki mint ismeretes 1969. január 16-án – tiltakozásul a Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása ellen – felgyújtotta magát a prágai Vencel téren, az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál. Ezek a példák azt mutatják számunkra, hogy az igazság képviselése a mi korunkban is fontos és az egyháznak jobban ki kell állnia az igazságért.”