A kormány elfogadta a Felzárkózó települések programját, amelynek célja háromszáz hátrányos helyzetű település felzárkóztatása. Nagyon számítanak az egyházi segélyszervezetek és a helyi gyülekezetek támogatására. Az első körben megcélzott harminc település között ott van Csenyéte is, ahol a legszegényebb, szinte kizárólagosan roma lakosság között egyházunk is jelen van.

Valósággal belém égtek azok a látogatások, amelyeket az elmúlt évben Csenyétén tehettem: ahogy a tejboltból átalakított kápolnát felszenteltük, ahogy számos cigány gyereket megkeresztelhettem, ahogy az Abaffy Gyula Evangélikus Szeretetszolgálat megjelent közöttük. Ott készítettem az itt látható fényképet is. Tudom ugyanakkor, hogy ottani szolgálatunk számos kudarccal is járt – ezért is érzem fontosnak az együttműködést másokkal.

Nem szabad romantizálni a cigányok között végzett szolgálatot. Kőkemény valóság a munkanélküliség, a bűnözés, az uzsorások jelenléte, a leányfuttatás, a drogkereskedelem. Fontos ezért az együttműködés a hatóságokkal. A minisztérium tervei között szerepel a kamerarendszer folyamatos kiépítése, megfelelő rendőri jelenlét biztosítása vagy éppen – a Magyar Labdarúgó-szövetséggel együttműködve – kis méretű futballpályák építése. A beszélgetésnek ezen a pontján elmondtam, hogy az Erős Vár FC lelkes fiatal játékosai külön kérés nélkül, abszolút önkéntesen már most is jelen vannak számos hátrányos helyzetű településen (Bagon, Pilisen vagy Dányban), és a focin keresztül igyekeznek közel kerülni az ott élő cigány gyerekekhez. Arra is büszkék, hogy a jelenleg a BLASZ III.- ban szereplő csapatuknak van ilyen közösségből származó roma játékosa.

A miniszterrel és munkatársaival arról is tárgyaltunk, miként lehetünk jelen az élet számos területén. Vállalkozókkal együttműködve varrodákat vagy faüzemet lehetne működtetni, és támogatni lehet minden olyan kezdeményezést, amely az ott élőknek munkát ad, és általában értékteremtést kínál.

Az ige egyházaként elsősorban pasztorális eszközeink vannak, de diakóniai és oktatási segítséget is tudunk adni. A nagyszerűen működő Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat mellett sok lehetőséget rejt még a középiskolai szakképzés és a felnőttképzés is.

A miniszter kifejezetten kérte, hogy keressünk olyan roma személyiségeket, akik ezeknek a reménység szerint pozitív és tartós változásoknak arcai lehetnének. Istennek hála, lesz kit megszólaltatnunk. Gondolok arra az asszonyra, Idára, akivel a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálatnál találkoztam. Egykor ellátott volt, ma az intézmény megbecsült dolgozója. Egy ukrán határ melletti faluban nőtt fel a legnagyobb szegénységben. A családfő alkoholizmusa miatt sok éjszakát a szabad ég alatt kellett tölteniük. Az édesanya végül is megszökött a gyermekeivel, és a családok átmeneti otthonába került. Végre békében, külön ágyban aludhattak, másokkal közösen étkeztek, együtt imádkoztak. Ida Laborczi Géza lelkész, intézményvezető javaslatára szociális munkás szakot kezdett az egyetemen. Jelenleg a hajléktalanellátásban dolgozik, segítettből segítő lett.

Vandát az Evangélikus Roma Szakkollégiumból ismerem, legutóbb az egyházkerületünk missziói napján találkoztam vele. Idén nyáron az amerikai testvéregyházi kapcsolat jegyében Iowába küldhettük nyári táborba. Az ottani egyház vezetésétől éppen a napokban kaptam egy levelet, amelyben megköszönik, hogy ilyen nagyszerű embert küldtünk hozzájuk. Vanda nemcsak a nemzetközi tábor segítője volt, hanem felszólalt az egyházkerület nagygyűlésén, és háromszáz ember előtt szólt a magyarországi gondokról és lehetőségekről, majd nagyon hatékonyan vezetett workshopot a romák helyzetéről.

Jó ezekről a példákról beszélni – de vajon mi lehet a képen szereplő csenyétei kislánnyal és társaival? 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 31–32. számában jelent meg 2019. augusztus 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.