Önmagában a nyitó és záró istentiszteletek textusvá lasztása is izgalmas keretet adott az egész rendezvénynek, amelynek igei mottóját Hágár meglepő Isten-tapasztalata, hitvallása adta: „Te vagy a látás Istene. […] Én is láthattam itt, aki engem látott.” (1Móz 16,13) Tömörített német fordításban: „Du siehst mich.”
A szerda este három belvárosi helyszínen meghirdetett, nyitó istentiszteleteken a zsoltáros Dávid csodálatos éneke csendült fel a Teremtőről: „Alaktalan testemet már látták szemeid…” (Zsolt 139,16) A Wittenberg határában, a mezőn tartott záró istentisztelet alapigéjében pedig megszólalt a szeretethimnusz végén felragyogó perspektíva, a színről színre való látás ígérete: „…úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.” (1Kor 13,12) E között a két pillér között feszült a há rom reggeli bibliatanulmány hídja, amelyet érdemes most lé lekben végigjárnunk, mert ezáltal mi is életformáló, életújító találkozások részeseivé válhatunk.
Mária és Erzsébet találkozása. Csütörtök reggel a két áldott állapotba került asszony találkozására figyeltünk, akik Hágárhoz hasonlóan megtapasztalták, hogy Isten „rátekintett szolgá- lóleányának megalázott voltára…” (Lk 1,48)
A harminchét (!) helyszínen különböző nyelveken (köztük, Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkészünk jóvoltából, magyarul is) felkínált egyórás bibliatanulmányokban természetesen kü lönböző hangsúlyt kapott ez a jól ismert evangéliumi történet. A többezres gyülekezet által hallgatott Margot Kässmann, a reformációi jubileum németországi nagykövete, akárcsak az ugyancsak igen népszerű amerikai lelkésznő, Nadja Bolz-Weber, egyaránt kiemelték, hogy Mária hitvallása, a híres Magnificat nem csupán Istent magasztaló gyönyörű himnusz, hanem egyben olyan „forradalmi ének”, amely Isten radikálisan beavatkozó és helyreigazító munkáját mutatja be az emberiség történelmében. Ő az, aki „hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel”. (Lk 1,52)
Ézsau és Jákób kiengesztelődése. Izgalmas volt a péntek reggeli bibliatanulmány is, különösen abban az érdekes fel állásban, amelyben Heinrich Bedford-Strom bajor evangélikus püspök, a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke folytatott provokatív dialógust Reinhard Marx római katolikus bíborossal, a Német Püspöki Konferencia elnökével. Olyannyira aktualizálták az ismert ószövetségi jelenetet, hogy szinte felvállalták az örökségen, az áldáson összekülönböző testvérpár szerepét.
Vajon nem éppen erről szóltak az elmúlt ötszáz esztendő katolikus–protestáns konfliktusai? Kié az igazi, a legigazibb egyház? Ki birtokolja az örökséget? Ki hordozza az áldást?!
Vajon itthon nem kísért-e minket is a testvérek közötti rivalizálás a jubileumi esztendőben? Kié a legfontosabb reformátor és a legreformáltabb egyház?!
A két német egyházi vezető remekül illusztrálta a közismert jubileumi ökumenikus dokumentum címének iránymutató, biztató üzenetét: A szembenállástól a közösségig (From Conflict to Communion). Úton lehetünk annak felismerésében, elismerésében és megélésében, hogy közös kincsünk, örökségünk, minden áldás forrása: a mi közös Urunk. A ma is élő Jézus Krisztus, aki előttünk jár, és vezet minket Lelkével ezen az úton.
Jézus és Zákeus egymásra találása. A legmerészebb bibliatanulmány szombat reggelre maradt, amikor a berlini vá sárváros egyik hatalmas csarnokában Martin Hein kasseli evangélikus püspök és Taoufik Hartit, a muszlim cserkészek (!) németországi szövetségének alapító elnöke folytatott párbeszédet arról a Zákeusról, akit a fügefa lombjai között is meglátott az Úr. Nem meglepő, hogy a két vallási vezető a történet csattanójában találta meg a közös pontot, amikor a jerikói fővámszedő otthonában Jézus kijelenti: „Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia.” (Lk 19,9)
Vajon mit jelent ez a közös ábrahámi gyökér kölcsönös előítéletektől, félelmektől és nemritkán gyűlölettől fertő zött korunkban? Mennyit ér a hídépítő jó szándék, amikor sokan inkább a szakadékok elmélyítésén, a még létező hidak lebontásán dolgoznak?
A Kirchentag ezekre a kínzó és megkerülhetetlen kérdésekre is igyekszik választ találni…
A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 23–24. számában jelent meg, 2017. június 18-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.