– Korábban világi iskolában dolgozott. Hogyan talált rá a Sztehlo-iskolára mint leendő munkahelyére?

– Valójában a gyermekeimnek kerestem olyan iskolát, ahol nem „ciki”, ha hittanra járnak és nem etikára. Közben családommal Vecsésre költöztünk, így találtunk rá a Sztehlo-iskolára. Nagyon örültünk, hogy ez az oktatási intézmény evangélikus, hiszen mi is ehhez a felekezethez tartozunk. Amikor gyermekeim megkezdték az iskolát, az egész családunk szimpatikusnak és színvonalasnak találta az itteni légkört és a tanítást. Miután a főállású anyasági időszakom lejáróban volt, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy én is szívesen dolgoznék itt. Immáron két éve tanítok az iskolában, aminek szívből örülök.

– Mit jelent önnek a tanítói szolgálat?

– Számomra ez valóban szolgálat. Öröm, hogy a kollégáimon is azt látom, elhivatottsággal végzik feladataikat. Pedagógiai hivatásomnak fontos részét képezi az a személyes kapcsolat, amit a gyermekekkel alakítok ki, valamint a közösségformálás. Vallom, hogy a pedagógiai munka nemcsak az oktatásról, a tananyag átadásáról szól, hanem számos plusztartalomról és a példamutatásról is.

– Mire szükséges figyelni, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítése sikeres legyen?

– Tanítóként nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen az adott osztály. A Sztehlo-iskolának területi ellátási kötelezettsége is van, gyermekotthonok tartoznak a körzetünkbe, ahonnan nehéz sorsú gyermekek is járnak hozzánk. Emellett ép családokból jövő diákjaink is vannak. Osztályainkban egymás mellett tanulnak hívő és felekezethez nem kötődő családok gyermekei. Sikeres munkánk előfeltétele, hogy jó csapatot, befogadó közösséget alakítsunk a tanulókból, mert valljuk, hogy csak így tudunk jól együtt dolgozni, eredményesen haladni.

– Miben mutatkozik meg, hogy evangélikus az intézmény?

– Számunkra nem válik külön a vallásos élet, nálunk nincs a templom falai közé zárva a hit, jelen van a hétköznapjainkban, így az iskolában is. Luther Márton számára nagyon fontos volt, hogy mindenféle ember számára érthetővé tegye a Biblia üzenetét. Nekünk, tanítóknak szintén lényeges, hogy úgy szólítsuk meg a gyermekeket, hogy megértsék, amit mondunk. Annak nagyon örülök, hogy itt ökumenikus szellemiségben dolgozunk együtt a kollégákkal. Mi nemcsak szakmailag próbáljuk egymást erősíteni, hanem lelki csapatot is alkotunk. Beszélgetőkört tartunk, iskolán kívüli rendezvényeink is vannak. Az iskolai hittanon, az áhítatokon és mindennapi tevékenységünkön túl utóbbi esetekben is hangsúlyos, hogy a hit kérdései előkerüljenek.

– Miért jó ön szerint evangélikusnak lenni?

– Én ebbe a felekezetbe gyökereztem bele, családommal gyermekkoromtól fogva evangélikus templomba jártunk. Sokáig meg sem fogalmazódott bennem, hogy miben más a különböző felekezetek felfogása… Az evangélikussághoz tartozás egyfelől a magyarországi evangélikussághoz való kötődést is jelenti, ami biztonságot, erőt ad számomra. De fontosnak tartom a hitem megélését a kisebb közösségekben is. Erre ad lehetőséget az iskola és a gyülekezet is, ahova családommal együtt járunk.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 43–44. számában jelent meg 2019. november 3-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.