Az ökumenikus zsűri idei különdíját az osztrák Karl Markovics, Superwelt című filme kapta, melyben egy bolti eladónő Istennel való találkozása jelenik meg. Nagy Kata költő, a zsűri evangélikus tagja a tapasztalatokról és a döntés hátteréről beszél az evangélikus.hu-nak.

A férjezett bolti eladó, Gabi Kovanda, élete a családja és a munkája körül forog, mígnem egy nap minden megváltozik. Hirtelen megjelenik valaki az életében, valaki, akivel futólag már ismerték egymást: Isten! A „Superwelt” Isten és a világ története: egy világé, amelyben a főhős egy pénztárgép mögött áll, és amelyben a sosem látott és hallott Isten mindenütt jelen van. A „Superwelt” olyan, mint egy kisebb csoda. Egy szuperjó csoda – olvasható a film leírásában.

„Nemzetközi, mégis közvetlen légkörben folytattuk a zsűri-munkát Hans-Martin Kraus-szal, Guido Convents-szel, az ökumenikus zsűri két külföldi tagjával, valamint Hajnal Gergellyel, a magyar munkatárssal – meséli Nagy Kata, a zsűri negyedik tagja. – A zsűri egymásra hangolódását, demokratikusságát és hatékonyságát mutatta az, hogy a filmek szelektálásánál hamar egyöntetűen három filmre szűkítettük a listánkat, és a döntés meghozásánál négyőnk közül senki sem akarta a maga igazáról meggyőzni a másikat. A Signis és az Interfilm ökumenikus díját végül a Karl Markovics rendezte Superwold nyerte. A film arról szól, hogy egy házasságban élő asszony ráébred, hogy a mindennapi rutin mennyire levegőtlenné teszi az életét, és ez a fájdalmas felismerés az, ami ellen küzdeni próbál. A mű rámutat arra, hogy van remény az életünk megváltoztatására, miközben az élet szépségét hangsúlyozza. A film története bár hétköznapi, a rendező ugyanakkor nagyon pontos mértékkel tudta egymás mellé rendelni az egyszerű, profán képeket, a már-már transzcendens, szimbolikus képekkel, amelyek sok esetben bibliai eseményekre engedtek asszociálni. Az egyik legszebb jelenet a filmben az volt, amikor a főszereplőnő, Gabi, sajátos istenkeresésésének egyik állomásán betéved egy munkásokkal teli mikrobuszba, akik éppen reggeliznek. Gabi az asztalfőre ülve fehér ruhájában, és a ragyogó reggeli fényben olyan nyugalmat sugárzott a csodálkozó, néma férfiak között, akárha Jézus női alakot öltött volna.”

A rendező video üzenetben köszönte meg a díjat. Karl Markovics kiemelte: már második alkalommal kapta meg Miskolcon az ökumenikus zsűri díját. 2011-ben Lélegzés című filmjéért négy díjat is nyert a CineFesten, így igazi miskolci „fesztivál-veteránnak” számít.

A nemzetközi ökumenikus zsűri különdíját a Tudor Giurgiu rendezte Miért én? című alkotása kapta (ebből láthat részletet borítóképünkön), amely egy fiatal és becsületes, román ügyész küzdelmét mutatja be egy korrupt világban, ahol az igazságot keresi és amiért az életét is feláldozza. A történet egy sötét és komplex thriller, amely azonban felmutatja az ellenállás és a becsületesség esélyét is. A film egyébként igaz történeten alapszik. Az elismerést Vágási Emőke vette át, mint a film magyar coproducere. A díjat az ökumenikus zsűri képviseletében Heinz-Martin Krauss evanéglius lelkész adta át.

Az idei CineFesten a legnagyobb figyelmet Claudia Cardinale színésznő jelenléte kapta, de nem az esemény rangját emelte az is, hogy a rendezők közül legtöbben személyesen vettek át, illetve videoüzenetben köszönték meg a díjakat.

A Pressburger Imre díjat, a CineFest fődíját Deniz Gamze Ergüven Mustang című filmje nyerte, a CineFest Zukor Adolf nagydíját pedig Sean Baker, Tangerin című alkotása.

További információkat a díjnyertes filmekről a CineFest oldalán talál.

A Nemzetközi Ökumenikus Zsűriről

A világ legjobb fesztiváljain már több évtizede működnek katolikus, református, evangélikus küldöttekből álló zsűrik. Példaként említette, hogy 1952 óta katolikus, 1969 óta evangélikus és református zsűrik is díjazzák a filmeket Cannes-ban, illetve 1954 és 1963 óta Berlinben. Az ökumenikus zsűri, amelybe katolikus, református és evangélikus tagokat delegálnak, 1974 óta ad ki díjakat Cannes-ban, 1992 óta Berlinben. Az ökumenikus zsűri a hazai filmfesztiválok történetében először, 2011 óta van jelen a miskolci CineFesten.
Az ökumenikus zsűri célja, hogy elismeréssel díjazza és felhívja a figyelmet azokra a kortárs filmekre, amelyekben közvetve vagy közvetlenül megjelenik az evangéliumi üzenet, ugyanakkor szakmai szempontból is kiemelkedő alkotásnak számítanak.

A Nemzetközi Ökumenikus Zsűri tagjai a 2015-ös CineFest-en

Nagy Kata

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar irodalom és filmesztétika szakon. Évek óta ír vereseket, melyek számos irodalmi magazinban megjelentek már. Verseskötete a „Kényelmes válaszok a félelemről” 2016-ban jelenik meg. Jelenleg magántanárként tanít médiatudományokat és magyart. 

Guido Convents

A Belgian Filmpress Association/Belga Filmes Újságírók Szövetsége (UPCB) titkára. A SIGNIS Titkárságán ő a médiás szakmai kapcsolatok felelőse. A Cinemadesk titkára, a SIGNIS Media magazin szerkesztője. Guido Convents történelmet és antropológiát tanult, doktori értekezését filmtörténetből írta. Publikációiban a nyugati filmgyártáson kívüli kortárs filmkészítéssel, filmtörténettel valamint a katolikusok filmhez fűződő viszonyával foglalkozik. Több nemzetközi filmfesztiválnál dolgozik tanácsadóként, emellett a Belga Afrika Filmfesztivál (AFF) igazgatója is. Számos nemzetközi fesztivál ökomenikus zsűrijében képviselte már a SIGNIS-t szerte a világon.

Hajnal Gergely

Esztétikát, pedagógiát valamint kommunikáció és média tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Karrierjét kisfilmekkel kezdte, majd dokumentumfilmek készítésével folytatta. Filmjei számos díjat nyertek. Nyolc éven át dolgozott a Faludi Ferenc Akadémián média workshopokat, filmklubokat szervezett. Az ő nevéhez kötődik, hogy a Faludi Ferenc Fesztivál nemzetközi média eseménnyé nőtte ki magát. Részt vett a Szőts István Filmműhely alapításában, ahol számos kisfilmet rendezett. Jelenleg a magyar közszolgálati televízióban dolgozik vezető szerkesztőként. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja.

Heinz-Martin Krauss

Teológiát és romanisztikát tanult Göttingenben, Barcelonában, Münchenben és San Jóséban, Costa-Ricában. Ezután a venezuelai Caracasban és a bolíviai La Paz-ban tevékenykedett lelkipásztorként. 2007 és 2012 között a brémai Neue Vahr luteránus közösségének volt a lelkipásztora, az ő nevéhez fűződik a „Mahlzeit” program elindítása. 2012 nyarától a Nebelthau Gimnázium iskolai lelkipásztora és a brémai egyházkerület „Egyház és Filmművészet” elnevezésű ökomenikus csapatának tagja. 1987-től tagja az INTERFILM-nek. Részt vett az INTERFILM-zsűri munkájában a 2010-es „Arsenals” fesztiválon Rigában. 2011-ben Kijevben, 2013-ban pedig Jerevánban dolgozott az Ökumenikus Zsűriben.