Dr. Khaled A. László metodista szuperintendens:

Az ökumenikus mozgalomra metodistaként úgy gondolok, mint az egyetemes kereszténység egyik tisztulási folyamatára. A názáreti Jézus csaknem kétezer éve történt golgotai keresztáldozata óta az egyház sajnos számtalan törési és szakadási folyamaton esett át. Éppen ezért tartom jelentős, korszakos eseménynek a 20. században azt a mozgalommá szélesedő kezdeményezést, hogy a keresztény egységért imádkozzunk. Egy olyan mozdulat ez, amellyel az utolsó vacsorán a mindenkori tanítványokért imádkozó Jézust követjük (Jn 17,21). Isten Fia azért fohászkodott, hogy a tanítványai „mindnyájan egyek legyenek”, így hitelesítve a róla szóló bizonyságtételt. Az ökumené számunkra nem veszély, hanem egy jézusi kincs. Ahol a felekezeti határok fölé tudjuk emelni szemünket, és együtt ülve a Mester lábainál tanuljuk a hit, a remény és a szeretet tökéletes útját. 

Mi, metodisták mozgalmi egyház vagyunk, nem áll tőlünk távol a mozgalmi keretek adta szabadság és tágasság. Többek között ennek is köszönhető talán, hogy az egységtörekvésekben a kezdetektől fogva szívesen részt vállaltak a wesleyánus lelkiség képviselői. Mindig is foglalkoztatta a metodistákat az egység kérdése: a 18. században születő metodista közösségeknek például a mozgalom vezető lelkészei azt tanácsolták, hogy az anglikán istentiszteletekkel egy időben ne tartsanak alkalmakat, és ott éljenek az úrvacsora szentségével. Ennek kapcsán nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ökumené alapkihívása ma is az alázat gyakorlata és a szeretet megélése.

A metodista mozgalom alapítója, John Wesley anglikán lelkész (1703–1791), miközben a tökéletes keresztény utat kereste, egy különleges prédikációt írt az egyetemes/katolikus lelkületről (39. alapprédikáció), amelyben leszögezi: ez a lelkület nem teológiai engedékenység, közömbösség vagy bizonytalanság. A keresztények között ennek az egyetemes lelkületnek jelentése a szívbeli egység, vagyis az egyetemes szeretet. Wesley gyakorlatias módon erről így beszélt: „Habár a vélemények vagy az istentiszteleti mód különbözősége meggátolhatja a teljes külső egységet, azért meg kell-e gátolnia a szívbeli egységet? Noha nem tudunk hasonlóképpen gondolkodni, azért nem szerethetünk-e hasonlóképpen? Nem lehetünk-e egyek szívünkben, noha nem vagyunk egy véleményen? Minden kétséget kizáróan lehetünk. Ebben egyesülhet Isten összes gyermeke, tekintet nélkül a kisebb különbözőségekre. Ha ezek megmaradnak is, ők attól még segíthetik egymást szeretetben és jó cselekedetekben.” 

Legyen Istennek ez a szeretete alapmotivációja ma is ökumenikus tetteinknek. 

A cikk az aktuális Evangélikus Élet magazinban is olvasható.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.