Mi azokat az embereket szoktuk művészeknek nevezni, akik festenek, zenélnek, írnak vagy színpadon szerepelnek. Pedig azok is művészek, akik a mindennapokban megvalósítják a szépet. Jól pihenni szintén művészet. Mert a nyaralás nem csak arra való, hogy az elmaradásait behozza az ember, tehát többet aludjon, többet olvasson, filmeket nézzen, esetleg kiránduljon, strandoljon, vagy a természet szépségeiben gyönyörködve túrázzon. Természetesen ez is hozzátartozik a nyaraláshoz, de az csak akkor lesz pihentető, felfrissítő, ha közben engedjük, hogy a saját életünkben is igazzá váljon az ige: „Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.” (Ézs 40,29; Károli-fordítás)

Hangsúlyoznunk kell, hogy nem egy könyv vagy film vagy kirándulás az, ami erőt ad, hanem Isten. Lehet, hogy a Balatonnál, lehet, hogy egy hegyi túra alkalmával, de Isten az, aki megsokasítja az erőtlen erejét. Minden pihenés, kikapcsolódás akkor válik áldássá, ha a hétköznapok rohanásában Istentől eltávolodott ember újra megáll az Isten előtt, aki Jézus személyében adott nekünk olyan forrást, amelyből merítve felfrissül és gyógyul az életünk. Tudom jól, mit jelent a természet ereje, szépsége, mit jelent az erdő, a víz, a friss levegő a sokszor zaklatott lelkünknek. De Isten elől nemcsak a túlhajszolt munkába lehet menekülni, hanem a természet szépségeinek élvezetébe is.

A nyaralás az egyik legjobb alkalom, hogy megálljon Isten előtt az ember. Előtte állni pedig csak elcsendesedve lehet. A modern élet egyik legnagyobb csapása a csend hiánya. A mai embernek semmire sincs olyan szüksége, mint csendre. Ha nem akarunk teljesen kimerülni, magunkban és magunk körül mindent felőrölni, akkor ki kell szakadnunk a zajból, a külső és belső lármából, az élet diktálta rohanó tempóból. Erre a kilépésre, elcsendesedésre a legjobb alkalom a szabadság ideje. Aki mindenhova viszi magával a zajt, aki úgy lép ki a munka zajából, hogy bekapcsolódik egy másikba, az merényletet követ el önmaga és környezete ellen.

Mindannyian láttuk már, amint egy festő a vászonhoz egészen közel hajolva, a kép egy részletén munkálkodva, mélyen koncentrálva dolgozik, majd az ecsettel a kezében hátralép, hogy távolabbról is megnézze a képet, hogy a részleteket is az egész összefüggésében lássa. Ilyen a csend az életünkben. Kicsit távolabb lépve, más távlatból nézhetünk az életünkre, munkánkra, önmagunkra. Az életünk töredékeivel való bajlódás közepette olykor már nem is látjuk tisztán életünk célját és értelmét, mert beleveszünk a részletekbe. Kell a csend, hogy a hétköznapokon felülemelkedve onnan lássunk mindent, ahonnan Isten látja.

És ebben a csendben mindig megszólal Isten. Minél nagyobb zaj van bennünk és körülöttünk, annál kevesebbet érzékelünk Istenből. Az ember csak önmagát hallja, és még elhiszi, hogy Isten nincs is, mert hallgat. Pedig szól, de csak a csendben lehet meghallani az ő szavát. A csendben alkalmat adunk Istennek arra, hogy újra kézbe vegyen, és szavával, Lelke által formáljon. Aki jól akar pihenni, annak meg kell teremteni ezt a csendet önmagában és környezetében. Az Istenre figyelés jóságos, békéltető, teremtő csendjét. Ebben a csendben tapasztaljuk meg, hogy Isten valóban erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét igazán megsokasítja.

A megfáradás, ellankadás, kiégés a megfelelő táplálék hiányában is be szokott következni. Ez lelkileg is így van. Jézus azt mondta egyszer tanítványainak, akik kenyérrel kínálták, hogy neki van eledele, mégpedig az, hogy annak akaratát cselekedje, aki őt elküldte. Tehát táplálék volt számára az emberek közötti szolgálatának elvégzése.

Minden szeretetszolgálat, amelyet Isten nevében teszünk, ilyen erőt adó, felfrissítő táplálék lehet számunkra. Évközben sokszor erre sincs időnk. Jót tenni valakivel Isten nevében, meglátogatni valakit, aki ezt régóta várja tőlünk, felvenni valakinek a terhét: áldást jelent annak is, aki ezt a jót kapja, de annak is, aki adja. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 31–32. számában jelent meg 2018. augusztus 12-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.