Notre-Dame-székesegyház. A nagyhét kezdetén, április 15-én kigyulladt a nyugati keresztyén világ egyik szimbóluma, a nyolcszázötven éves, évente tizenhárommillió látogatót fogadó párizsi Notre-Dame-székesegyház. Milliók követték órákon át a tűzoltók küzdelmét a helyszínen és a képernyők előtt ülve világszerte. Sokan az utcákon imádkoztak, énekeltek, sírtak.

A kövek nagy része megmaradt. Mivel a Notre-Dame-székesegyház gyülekezete élő közösség, külső segítséggel újjá fogják építeni a templomot. Ugyanakkor Európa egy része megtagadja zsidó-keresztyén gyökereit. Magát teszi meg istenné, mint a francia forradalom idején, amikor meggyalázták ezt a templomot is. Éveken át bor- és élelmiszerraktárnak használták, rombolták, széthordták kincseit. Napóleon adta vissza az egyháznak. Az elmúlt hetekben megszaporodtak Franciaországban a templom- és zsinagógarongálások. A baj most sem a kövekkel, hanem a lelkekkel van.

A napokban kis felvidéki evangélikus templomban szolgáltam, amelyben már tíz éve nem tartottak istentiszteletet. Böjti, evangelizációs istentiszteleten mondtam a tizenhat jelenlevőnek, hogy bármilyen szép is ez az ősi templom, itt sem fog maradni kő kövön… Isten egyetlen templomot vesz igazán komolyan: a mi szívünket, testünket. Ezt már a nagy templomépítő, Salamon is így tudta (1Kir 8,27). „A Magasságos […] nem emberkéz alkotásaiban lakik […]. Miféle házat építhetnél nekem…?” – mondja az Úr (ApCsel 7,48.49). „Higgy nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen [értsd: Garizim hegyén], nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. […] eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát…” (Jn 4,21.23)

Európa, egyetlen esélyed maradt csak: a megtérés!

hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?

(Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa; részlet)

Misszió Felvidéken. Egyhetes felvidéki szolgálati utam állomásai voltak: Révkomárom, Nagybalog, Hosszúszó, Lökösháza, Melléte, Tornalja, Rozsnyó, Sajógömör.

A révkomáromi református templomban kétezer-négyszáz ülőhely van. A vasárnapi istentiszteletre négyszázan jöttek el. A viharos történelem után ezt is becsülni kell. Csak ebből a városból kilencezer magyarnak kellett áttelepülnie Magyarországra, otthagyva házat, kertet, templomot, mindent, ami a szülőföldet, az otthont jelenti.

A nagybalogi gyülekezetnek soha nem volt gyülekezeti terme. Néhány éve visszakaptak egy régi iskolaépületet, abban alakítottak ki egy szép termet, konyhát és egy kis szobát a gyermekcsoportnak. A gyülekezet itt is – ahogy a többi településen – a felekezetileg vegyes, különösen az alkalmi programokon, evangelizációkon. Nem is lehet, nem is szabad nehéz időkben másképpen szervezni az ilyen programokat. Sok az elköltöző, több faluban nincs is minden héten istentisztelet. Mellétén összesen százhetvenen laknak. Ritkán tartanak misét vagy református istentiszteletet. A szép, de használaton kívüli evangélikus templomba most eljöttek tizenhatan, különböző felekezetűek.

A gömöri gyülekezetekben az elmúlt években megmozdult valami. Bálintné Varsányi Vilma, Ferenczy Erzsébet magyarországi lelkészeink igazi, klasszikus missziói munkát végeznek Lóczy Tibor helyi munkatárssal együtt. Látogatnak, keresztelnek, konfirmálnak, istentiszteleteket, bibliaórákat, hittanórákat, nyári táborokat tartanak több településen. Olyan helyeken is, ahol már szinte megszűnt az egyházi élet.

Cursillo. Pest környéki településről hívtak telefonon, hogy tartanék-e a helyi katolikus csoportban „lelkigyakorlatot”. Huszonöt középkorú, élő hitű, a misszió iránt elkötelezett testvérrel töltöttem egy teljes napot. Leginkább az érdekelte őket, hogyan tudnák jobban elérni falujukban az embereket az evangéliummal. Közülük többen részt vettek már Cursillohétvégén. Spanyol eredetű katolikus megújulási mozgalom a Cursillo, amely elterjedt az egész világon. „A Cursillo egy Szentháromság-hívő, keresztyénségről szóló, háromnapos, intenzív, bentlakásos tanfolyam, ahol bemutatják röviden a keresztyén hit alapvető tanítását, és ezen keresztül megismertetik Jézus Krisztus személyét” – olvashatjuk az interneten. Más felekezetek, így a Kárpát-medencében a reformátusok is tartanak ilyen alkalmakat. Nem mindennapi jelenség, hogy egy falusi plébánián ennyien végzik a missziói munkát. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 17–18. számában jelent meg 2019. május 5-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.