Az Ószövetségben a jó pásztor eszkatologikus ígéret, a messiási ország alakja; a próféták Isten megváltó művét a pásztor munkájához hasonlították (Ézs 40,11; Jer 23,3–4; Ez 34,11–16). A pásztor tevékenységéből a próféták kiemelték a gondviselést, a számbavételt, a hazahozást – amely a megszabadítással, kivezetéssel azonos –, a magaslatokra telepítést, az elveszett megkeresését, a sérültek és a betegek ápolását.

Az Újszövetségben a pásztor alakja alkalmas volt az emberszeretet, a biztonság, a boldogság, a megváltás, a bűnbocsánat kifejezésére. A legrészletesebb pásztorkép Jn 10-ben található, de a Jelenések könyvében is előfordul (Jel 7,16–17).

Kővágóörsön, a falu közepén kis dombon, közvetlenül a barokk katolikus templom mögött áll a homlokzati tornyos, szabálytalan hossznégyszög alaprajzú, kívülről lemetszett sarkú evangélikus templom. A középkori eredetű, valószínűleg 13. századi épület – egykor Boldogasszonyörs plébániatemploma – többszöri átépítésfelújítás után a 19. század elején nyerte el mai formáját, az 1980-as években pedig számos középkori műrészletét állították helyre.

A kővágóörsi azon ritka evangélikus templomok közé tartozik, amelyek a reformáció hazai térnyerése óta evangélikus kézen maradtak. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök sem tudta elvenni a templomot az evangélikusoktól, ezért mérgében közvetlenül mellé-elé szerette volna építtetni a mai is álló katolikus templomot. Azonban amit a katolikusok nappal felépítettek, azt az evangélikusok éjjel szétszedték. Többszöri nekifutás után a hosszúra nyúló vita végén egyezség született: eszerint annyi helyet hagytak a két templom között, hogy ott egy lovas kocsi megfordulhasson. Ma is így áll a két épület egymás mellett.

A templom berendezései közül kiemelkedik a részleteiben fennmaradt szószékoltár, amelyet Csáfordi Tóth Péter emeltetett 1776-ban. Az 1815. szeptember 25-én tartott esperesi vizitáció (anyaga megtalálható az Evangélikus Országos Levéltárban) részletes leírásban mutatja be az oltárt.

A latin nyelvű szöveg magyarul így hangzik: „Az oltár fából készült, márványos vörös színnel bevonva és az Üdvözítő képével, amint a tanítványok számára megalapítja a vacsorát; alul jobbról Mózes szobra, amint a Tízparancsolatot mutatja, balról Keresztelő Jánosé, amint kezében a keresztet tartja, és jobbjával a lábánál fekvő bárányra mutat, felül az oszlopokon mindkét oldalról angyalok harsonát fújnak, a kép tetején pedig a Szentlélek szimbóluma fából készült galamb képében, amely ezüst színnel van bevonva, és Csáfordi Tóth Péter címerével van ékesítve. A szószék az oltár mögött helyezkedik el, fából készült, márványos vörös színnel és sárgarézzel ékesen. A szószék fölött fából készült korona függ, márványos vörös színű és sárgaréz csillagokkal [van ellátva], fölötte a felhők között sugarakat kibocsátó nap, alatta pedig a Szentlélek szimbóluma látható fából készült galamb képében, amely ezüst színnel van bevonva. Az emelvény jobb oldalán a falon az Üdvözítő képe látható mint jó pásztoré, ezzel a felirattal: Én vagyok a jó pásztor, Ioann. X. 11.”

A szószékoltárból ma már hiányzik a szószékkorona, az eredeti oltárkép és az angyalfigurák kezéből a kürt. Megmaradt viszont a jó pásztor fára festett ábrázolása. Egy 1969-es lelkészi jelentés már úgy említi, mint ami az addigra eltűnt hangvetőt helyettesíti: „Az oltár és szószék felett a falra erősített fatábla, fehérre festve, aranyozott felhő- és napsugárdíszítéssel, 65 × 95 cm-es méretben. Rajta kisebb (35 × 60 cm), a Jó Pásztor Jézust ábrázoló festmény, a tábláéhoz hasonló faragványkeretben. A tábla felső része a fénysugarakkal a szószék fölé hajlik, mintegy baldachint helyettesítve.”

A jó pásztor 2001-ben restaurált ábrázolása visszanyerte eredeti, flóderozott alapszínét, a faragott rokokó részek aranyozását. Az eredeti szöveg Krisztus alakja felett a következő: „Én vagyok a Jó pásztor a jó pásztor az életét adja a juhokért. Joh. X. PH.” Az oltáron ma Jakobey Károlynak az utolsó vacsorát ábrázoló, kilencvennégyszer százharminchét centiméteres olajfestménye látható. 

A szerző művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum vezetője.