Az alkalom kora délután a felújított síremlék megáldásával, közös imádsággal és koszorúzással kezdődött, majd a templomban került sor ünnepi istentiszteletre.

Kivételes alkalom egy kis gyülekezet életében, amikor olyan közös hálaadásnak adhat otthont, ahol négy lelkész szolgálatával egy, az egybegyűlt közösségek életét jelentősen meghatározó és megalapozó, hitben élen járó mecénásra emlékezhetünk. 

Az igehirdetés szolgálatát Káldy Miklós leszármazottja, Gregersen Labossa György szombathelyi evangélikus lelkész végezte, akit felesége és édesanyja is elkísért az alkalomra. Örömünkre szolgált, hogy a család történetébe autentikus forrásból kaphattunk betekintést, így azt is megtudhattuk, hogy a rokoni kapcsolat az anyai ágról ered. Az ünnepi alkalmon a család örökség részét képező gyertyatartó díszítette az oltárt. 

Prédikációjában Gregersen Labossa György kiemelte annak fontosságát, hogy gondolatainknak és cselekedeteinknek is a Krisztusban való hitünket kell tükröznie. Káldy Miklós munkássága mindenképpen ezt tükrözi, így az ő emlékét őrizve, ápolva, rajta keresztül tekinthetünk Krisztusra.

Kustra Csaba tápítószentmártoni lelkész Káldy Miklós születési helyével kapcsolatosan avatta be a jelenlévőket a környéken élő protestáns nagycsaládok történetébe és mutatta be a gyülekezetnek a Káldy családhoz kötődő emlékeket, valamint buzdította az érdeklődőket, hogy személyesen is látogassanak el a városba egy kis múltidézésre.

Magyar Tamás legéndi lelkész elmondta, hogy a három harang egyikének adományozásán túl az orgona is Káldy Miklós adománya volt, valamint alapítványt is létrehozott, és ily módon is gondoskodott a gyülekezet jövőjéről csakúgy, ahogy a tápiószelei és a váci gyülekezet tekintetében is tette.

A Szentlélek kegyelmi ajándékaként aposztrofálta Detre János váci lelkész Káldy Miklós –  az evangélikus templomépítés nagylelkű mecénása –  váci feltűnését.

Felfigyelt továbbá egy különös együttállásra, a „nógrádi négyesfogatra”. Megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a környék szellemi központja az evangélikus Ősagárd volt, ahol Fabó András szolgált, akinek kapcsolata a váci evangélikusokkal 1850-ben kezdődött. A három éve önállósult váci gyülekezet jövője Czékus István távozása után bizonytalanná vált, ekkor Fabó András a penci és a rádi evangélikusok képviselőivel megjelent Vácon, és azok filiaként való csatlakozása mellett érvelve támogatta az életképes gyülekezet létrejöttét. A majdani lelkész személyére is született javaslat Schimkó Gusztáv Adolf személyében.

Fabó András, Schimkó Gusztáv, Káldy Miklós és az 1857-től váci lelkész, a templomépítő Tornyos Pál – aki a Nógrád megyei Bágyonban született –, jól ismerték egymást, így alkotva meg az első négyesfogatot.

Detre János részletesen beszámolt a váci evangélikus templom építésének menetéről a tervezéstől a megvalósításig, melyhez Káldy Miklós nem csak komoly anyagi hozzájárulást nyújtott, de 1867 karácsonyára három bronz haranggal is megajándékozta a gyülekezetet.

Valamennyi közösség hálával őrzi a templomépítő és harangadományozó, gyülekezetépítő és közösségkovácsoló mecénás emlékét, aki egész életében, mind gondolataiban, mind tetteiben Krisztust hirdette.

Az évforduló alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten egy másik négyesfogat szolgált együtt Gregersen Labossa György, Detre János, Kustra Csaba és Magyar Tamás személyében.

A megemlékezésen részt vett Tunkel Tamás, Legénd község polgármestere is, aki hangsúlyozta az emlékek és hagyományok ápolásának jelentőségét, továbbá köszönetét fejezte ki az evangélikus közösségnek Káldy Miklós örökségének ápolásáért.

Káldy Miklós sírjának rendbetételéről a Váci Evangélikus Egyházközség tagjai gondoskodtak. Munkájukért és odaszánásukért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket. Isten áldása kísérje valamennyi testvérünket, akik akár a felújítás, akár az ünnepi alkalom előkészítésében, illetve lebonyolításában segédkeztek.

Az ünnepi alkalmat követően szeretetvendégség keretében volt lehetősége a testvéreknek kötetlen beszélgetésre.