Az ünnepi időszakban a megszokott programokon túl, koncertekre, könyvbemutatókra és kiállításokra is várják a híveket és az érdeklődőket. A következő esemény a mára hagyománnyá vált húsvéthétfői baba istentisztelet lesz, ahol az elmúlt három évben megkereszteltek és családjuk is áldást kap.

A következő különleges esemény a mára hagyománnyá vált húsvéthétfői baba istentisztelet lesz, ahol az elmúlt három évben megkereszteltek és családjuk is áldást kap. Az ünnepet most azzal teszik még különlegesebbé, hogy felolvassák azok neveit, akik száz évvel ezelőtt vették fel ezt a szentséget. Július 3-án tíz, korábban Kaposváron szolgáló lelkész tart közös istentiszteletet a templom udvarán, köztük Szemerei János püspök.

Az evangélikus vallás Németországból indult el, és innen került be hazánkba is. Itteni követői többségében a németajkú magyarok, a svábok voltak. A 20. század elején Kaposvár gyors fejlődésnek indult, a lakoságnak pedig itt és a környező falvaknak is mind jelentősebb részét tették ki a svábok, amely a lutherizmus terjedésével járt együtt.

1916-ban érkezett meg Kaposvárra Takács Béla, a helyi evangélikusok első lelkésze, akinek még fél évig a református templomban kellett az istentiszteletet tartania. Az első imaházukat, a Teleki utca 7. szám alatt, 1917 januárjában szentelte fel az akkori a püspök. A történet érdekessége, hogy az akkori polgármester jobban szerette volna a zeneiskolának adni a volt tűzoltószertárt, de egy katolikus képviselő közbenjárásának köszönhetően azt az evangélikus gyülekezet kapta meg. Vagyis elmondható, hogy abban az időszakban ökomenikus összefogás jellemezte Kaposvárt.

A helyi evangélikusok hosszú évekig gyűjtöttek saját templomra, de az első világháború idején, és az azt követő években számos nehézséggel, többek között a pénz folyamatos elértéktelenedésével kellett szembenézniük. Végül, 1929-ben szentelték fel a Kossuth Lajos utcai templomot, s mára a kaposvári lett az egyik legnagyobb hazai evangélikus gyülekezet.